Áder János, a Fidesz–KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak. Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot. Az 1959-ben született Áder János – volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő – második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos. Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba. Áder János nős, felesége Herczegh Anita, négy gyermekük van.
Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Megválasztása előtt mondott parlamenti beszédében Áder János arra szólított fel, tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt. A választás eredményét eltérően ítélték meg a pártok: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint Áder államfői, Majtényi ellenzéki aktivista beszédet mondott. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) meglátásában az államfő eddigi tevékenysége biztosíték, míg az MSZP azt hangoztatta, Áder János bebizonyította, alkalmatlan államfőnek. Az LMP úgy vélekedett, igazi államfője is lehetne Magyarországnak, a Jobbik ugyanakkor azt közölte, egyik államfőjelölt sem alkalmas a tisztségre. Áder baloldali kihívója, Majtényi László kijelentette: sikertörténet volt az utóbbi két és fél hónap.
Áder a magyar érdekek és értékek szószólója
Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket. Az államfő tegnap a parlamentben a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.
Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944–45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.
Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség. Úgy fogalmazott, szomorú volt szembesülnie „a rövid távú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel”. Megemlítette, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön, és hogy a Kárpát-medencének – a klímaváltozás szempontjából – Európában egyedülálló a sérülékenysége.
Kormánypárti értékelések
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint míg Áder János államfői beszédet mondott tegnap a parlamentben, addig Majtényi Lászlótól „virtigli ellenzéki aktivista” felszólalást hallhattak. A kormánypárti politikus hétfőn az államfőválasztás utáni sajtótájékoztatóján értékelte a két köztársaságielnök-jelölt – még a titkos voksolások előtt tartott – beszédét. Áder János köztársasági elnök, a Fidesz–KDNP államfőjelöltje a nemzet egységének kifejezésére hozott példákat, egyebek mellett a szerb–magyar történelmi megbékélésről – mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: a köztársasági elnök feladata, hogy a magyarság szempontjából fontos ügyekben fellépjen. Közölte: az államfővé újraválasztott Áder János május 8-án tesz esküt.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) számára az államfő eddigi tevékenysége a biztosíték, hogy munkájában továbbra is mindenekelőtt a magyarság helyzetének javítását és a teremtett környezetünk védelmét helyezi a középpontba. A kisebbik kormánypárt így értékelte Áder János újraválasztását az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben gratulációját fejezte ki.
Alkalmatlanok a tisztségre
Az MSZP szerint Áder János már a köztársaságielnök-választás előtt elmondott beszédével bebizonyította, hogy alkalmatlan államfőnek, mivel fogalma sincs arról, hogy mi zajlik ma Magyarországon. Az ellenzéki párt közleményében azt írta, Áder János köztársasági elnök eddigi tevékenységét összegző parlamenti beszédében egy szót sem szólt a magyarországi szegénységről, ehelyett fontosabbnak tartotta a magyar–szerb viszony dicséretét. Nem beszélt a több mint négymillió, létminimum alatt élő emberről, helyettük a klímavédelemért aggódott. Hallgatott „a gyalázatos helyzetben lévő” oktatásról és egészségügyről, helyette egyetlen egészségügyi sikert említett, azt a látszatot keltve, mintha a magyar kórházakban minden rendben lenne – sorolták.
Az LMP társelnöke sem Áder János eddigi tevékenységében, sem az államfő újraválasztása előtt elmondott programbeszédében nem talált olyan elemet, amelyre reagálni lehetne, Hadházy Ákos ugyanakkor az alulmaradt ellenzéki jelöltről szólva azt mondta: Majtényi László megmutatta, hogy igazi államfője is lehetne Magyarországnak.
A Jobbik értékelése szerint egyik államfőjelölt sem alkalmas a tisztségre. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt mondta: azért nem vettek fel szavazólapot, mert azt szerették volna, ha az emberek közvetlenül választhatnak köztársasági elnököt, és nem az tölti be a mandátumot, „akinek a Viktor engedi”. Sem Áder János, sem Majtényi László nem képes megjeleníteni a nemzeti egységet, mindketten elkötelezettek valamilyen politikai irányban, nem pártok felett állnak – jelentette ki. Fontos lett volna, hogy egy elhivatott, köztiszteletben álló ember legyen valódi hatalmi kontroll, aki nem enged teret az orbáni kormányzásnak – mondta Volner János, aki szerint a szavazás színjáték, az eredménye pedig előre látható volt.
Majtényi örül az összefogásnak
Sikertörténetnek nevezte a jelölése óta eltelt két és fél hónapot a civilek és baloldali ellenzéki pártok által támogatott, de az államfőválasztáson Áder Jánossal szemben alulmaradó Majtényi László. A volt ombudsman közölte, március 15-én még részt vesz egy demonstráción, de nincsenek politikai ambíciói. A parlamenti szavazást követő sajtótájékoztatóján Majtényi László elmondta, az eredmény kihirdetését követően gratulált Áder Jánosnak, akinek „az elsőnél sokkal sikeresebb” második ciklust kíván.
Az Országos Rádió és Televízió Testület egykori elnöke, miután köszönetet mondott az őt támogatóknak, egy rendkívüli sikertörténetről beszélt. Amikor elkezdték, „egy lyukas kétfillérest” nem adott volna azért, hogy köztársaságielnök-jelöltté válik – indokolt. Hozzátette, a rendszerváltozás óta nem volt példa olyan összefogásra az „alkotmányhű” pártok között, mint most, amikor őt támogatva felsorakoztak. Kérdésre válaszolva azt mondta, az őt jelölő pártok közötti további együttműködés nem az ő személyén múlik, és nem hiszi, hogy annak ő feltétlenül központi szereplője lenne. Meggyőződésének adott hangot, hogy az őt támogató politikusok „valószínűleg hideg fejjel kiszámolták”, hogy ennek az együttműködésnek milyen politikai vagy társadalmi haszna lehet, és a jövőben feltehetően hasonló megfontolások alapján hoznak majd döntéseket.