Csíkszeredától a világhírnévig

2017. március 15., szerda, Közélet

Kevés olyan művészt adott Székelyföld, akik világhírnévre tettek szert, megvalósították az amerikai álmot is, művészetük megítélése mégis ellentmondásos. A Csíkszeredában született, Magyarországon művésszé érett, Kanadát és az Amerikai Egyesült Államokat meghódító Szász Endre most, egy kiállítás erejéig, újra hazatért.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele


Akik bár csak néhány grafikáját, illusztrációját látták valaha is Szász Endrének, azok mind művészetének hatása alá kerültek – nem csoda hát, hogy a székelyföldi múzeumvezetők, tudomást szerezvén arról, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi a művész hagyatékának jelentős részét, székelyföldi vándorkiállítást kértek alkotásaiból – ennek egyik állomása Sepsiszentgyörgy, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban tegnap délután nyílhatott meg Szász Endre sajátos világát bemutató tárlat, mondta el a megnyitón Vargha Mihály házigazda múzeumigazgató. A miskolci múzeumot annak vezetője, dr. Pusztai Tamás mutatta be az eseményre összegyűlt közönségnek, Szász Endréről és művészetéről Pirint Andrea művészettörténész, a kiállítás kurátora beszélt. Ismertette: a magyarországi közgondolkodásban Szászt kivételes karriert befutó művészként tartják számon, ami nem csoda, hisz már fiatalon elismert, Munkácsy-díjjal kitüntetett művész volt, aztán 1970-ben nekiindult a nagyvilágnak, saját erejéből és tehetségével hatalmas sikereket ért el Kanadában, az Egyesült Államokban. Képei olyan összegekért keltek el, amilyeneket akkoriban elképzelni sem lehetett, vagyonra tett szert, fényűző életet élt: megvalósította az amerikai álmot a szocializmus idején. A siker, a pénz, a csillogás fontos része volt életének, de mindez olyan, mint a virágok, a levelek: díszítik a fát, de a fa a fontosabb, fogalmazott Pirint Andrea. Szász Endre kivételes személyiség volt, megrögzött híve a szabálytalan megoldásoknak, emiatt munkásságát elismerés és kritika egyaránt övezte. Művészetének szakmai megítélése mindmáig ellentmondásos, bár tehetségét soha senki nem vitatták, és a közönség mindig szerette – mondta a művészettörténész. Művészetének arculata már pályakezdőként kialakult, szürrealisztikus képi világát gyermekkorától magában hordta: művészetének tiszta forrása itt, Székelyföldön csörgedezik. Székely származását sokszor és büszkén hangoztatta, nemcsak fantasztikus, lidércek és démonok lakta álomvilágát, képzettársításra való képességét eredeztette szülőföldjéről, de a közösségi összetartozás tettekre sarkalló érzését és a technikai találékonyságot is. Az útravaló, amit Székelyföldről magával vitt, egész pályáját meghatározta – állapította meg Pirint Andrea.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2017-03-15: Közélet - Nagy B. Sándor:

Az özvegyek mint hősök

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja idén kiemelt kulturális rendezvénysorozattal tiszteleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt, melynek részeként tegnap délután a Szabadság téren tartották a Carola Egyesület által kezdeményezett Hátrahagyottak emlékezete című rendkívüli kültéri tárlat megnyitóját. A kiállítás a szabadságharc aradi mártírjai után maradt özvegyek sorsával foglalkozik.
2017-03-16: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Magyarország címere és zászlaja
címmel tart előadást dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a magyar zászló és címer napján, március 16-án 17 órakor Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében. Az előadás – mely a március 15. alkalmából szervezett sepsiszentgyörgyi ünnepi rendezvénysorozat része – több, a magyar címer fejlődéstörténetét érintő újdonságot tartalmaz.