Nem vonzott nagy tömeget a szombati magbörze, elsősorban a fiatalabb nemzedék érdekelődött, olyanok, akik a biotermesztéssel, permakultúrával foglalkoznak. Idősebbek is eljöttek, ők az újdonságokat keresték, vagy épp hagyományos növények magjait hozták el – értékelte Román Katalin.
A börzére hozott magok között évről évre feltűnnek különlegességek is. Korábban egy hölgy olyan borsómaggal érkezett, melyet állítása szerint még nagyanyja is termesztett. Idén a lóbab volt az egyik kuriózum, mellette a sztívia, amely nem sorolható a mindennapi zöldségek közé. A sztívia leginkább a sóskához hasonlít, kinézetre, méretre, de nem savanykás, inkább édes, évelő növény, vetés után több évig betakarítható. Az élelmiszeriparban alternatívaként is használják. Főzelékként, salátákban, nyersen fogyasztható – tudtuk meg Sztáncsuj Krisztinától, aki sztíviamagokat is hozott a börzére.
Minősített, „lepapírozott” biotermékekről nemigen beszélhetünk Háromszéken, vegyszermentes termékekről azonban igen. A kétféle megnevezést azért használják, hogy a minősítő szervezeteknek ne adjanak okot a kötözködésre a bio szó használata miatt. Sok fiatal folytat vegyszermentes termelést, ők úgy érzik, ezzel védik a környezetet, ez jelenti az alternatívát a nagyüzemi gazdasággal szemben, ugyanakkor az egészséges étkezést is fontos szempontnak tartják. A következő börzére jövő tavasszal kerül sor, de ha igény van rá, korábban is megszervezhetik az eseményt – mondta el Román Katalin.