Habár még nem  hivatalos, és nem is hozták nyilvánosságra, a mezőgazdasági minisztérium és a vidékfejlesztési terv lebonyolításáért felelős hatóság már nagy vonalakban eldöntötte a kiírások indításának időpontját. A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) a pályáztatási időszak áprilisban kezdődik. Az éves keretösszeg 185 millió euró, két összetevővel: 106 millió pályázható a növénytermesztésben, 80 millió állattenyésztő farmok létesítésére, illetve a meglévők korszerűsítésére.
Szakál András szerint ez a felosztás egyáltalán nem kedvez a hegyvidéken gazdálkodó pályázóknak. 2015-ben és 2016-ban, a vidékfejlesztési terv első és második évében számukra a legtöbb fejlesztési intézkedésnél külön összeget különítettek el, így például megyénkben a hegyvidékiek pályázatai nem versenyeztek a nem hegyvidéken gazdálkodók pályázataival. Ez alól csak a tavaly december közepén indított és az idén februárig tartó kiírás kivétel, amikor nem különítettek el összeget a hegyvidéknek. Ez nem volt szokványos kiírási időszak, megmaradt pályázati pénzek átcsoportosításával biztosították hozzá az alapot, de a háromhavi tapasztalat azt bizonyítja, hogy hátrányba kerültek a hegyvidékiek. A pályázható keretösszeg a növénytermesztési összetevőnél 75 millió euró volt, és 4–5 nap alatt elfogyott, több mint 520 pályázatot töltöttek fel országos szinten ilyen rövid idő alatt. Így jó néhány háromszéki pályázó kívül rekedt, mert a számítógépes rendszer a 200 százalékos értéklefedettségnél leállt, és nem engedélyezte további pályázatok feltöltését. Az elbírálásnál pedig egy déli megyei pályázó több értékelési pontot tud összegyűjteni, így előnyösebb helyzetben van. Ez abból adódik, hogy például a fehérjedús vagy nagy olajtartalmú gabonafélék termesztése, ami nálunk nemigen terjedt el az éghajlati adottságok miatt, több pontot ér, mint mondjuk a burgonyatermesztés. Vagy a községek mezőgazdasági területeinek termelékenysége szerinti besorolásnál a deli megyéket a magas termelékenységű kategóriába sorolták be, míg például a háromszéki községek nagy része csak közepes termelékenységű, így kevesebb pontot tudnak összegyűjteni. Kissé visszás a helyzet, hiszen a vidékfejlesztési tervet Brüsszel azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy a hegyvidéknek minden évben külön alapot különítenek el az éves pályázható keretből. Nemtetszésüket Szakáll András elmondása szerint jelezték az ügynökség vezetőségének, emellett felkérték a szenátus mezőgazdasági szakbizottságában is tevékenykedő Tánczos Barna szenátort, hogy lépjen közbe, és kérje a pályázati pénzek elkülönítésének visszaállítását.
A másik, Háromszéken is nagy érdeklődésnek örvendő intézkedés, a fiatal gazdák támogatása a tervek szerint áprilisban indul újra. Ebben az évben 170 millió euró pályázható, ami mintegy 4200 fiatal támogatására elegendő. Itt is hasonló lesz a helyzet, ha a hegyvidékieknek nem különítenek el pályázható alapot, hátrányba kerülhetnek. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatása (4.2-es intézkedés) májusban vagy júniusban kerül kiírásra, itt összesen 100 millió euró pályázható új feldolgozó létesítésére, illetve a már meglevő korszerűsítésére. A kisgazdaságok támogatását (6.3-as intézkedés) április elején indítják újra, idén 100 milliót különítettek el e célra. Ez közel 6700 kisgazdaság támogatására lenne elegendő, de eddig egyetlen évben sem fogyott el a kiírásra került összeg.
Március végén újraindul a köz­ségi tanácsokat érintő pályázati lehetőség, a vidéki infrastruktúra fejlesztése (7.2-es intézkedés) 366 millió eurós keretösszeggel és a vidéki örökség megőrzésének támogatása (7.6-os intézkedés) 100,4 millió eurós pályázati kerettel. A végleges eligazítófüzetek a napokban kerültek fel az ügynökség (www.afir.info) honlapjára. Ugyancsak március végén a tervek szerint kiírják az öntözőrendszereket érintő beruházások támogatását (4.3-es intézkedés), e célra összesen 150 millió euró pályázható idén.