Közel ötmillió lejjel kevesebb pénzzel indulunk, mint tavaly, idén 128,5 millió lejes bevétellel számolunk – közölte a tervezetet ismertető Sztakics Éva alpolgármester. A késedelmet a szintén alaposan megkésett állami költségvetéssel indokolta, az alacsonyabb keretösszeget pedig azzal, hogy három évvel és három hónappal a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus kezdete után Romániában még nem írták ki a pályázatokat, idén – évek óta először – uniós támogatást nem tudunk hozzátenni a helyi és központi forrásokhoz.
Emiatt nem is annyira beruházásokban, mint azok előkészítésében gondolkodik a városvezetés, a pályázatokhoz szükséges tanulmányok, tervek elkészítésére fordít nagyobb figyelmet, hogy ugorni tudjon, amikor lesz pályázati lehetőség. A bevételi oldalon egyébként az egyéni jövedelemadókból vissza­osztott összeg nőtt számottevően (az egész évre tervezett 41,1 millió lejből 3 millió a megemelt béreknek köszönhető), a többi tétel a tavalyihoz hasonló: 56,6 millió lej a központi költségvetésből, 28,4 a helyi adókból és illetékekből, 43,2 millió lej a tanügyi bérekre, 4,3 millió fejkvótaalapú finanszírozásként érkezik, 0,8 millió pedig a megyei tanácstól.
A kiadások között 10,2 millió lejre rúg csak a kulturális intézmények bérköltsége (a megemelt fizetésekkel), 1,5 millió lejt különítettek el sportrendezvények támogatására, 350 ezer lejt kulturális, százezer lejt pedig ifjúsági pályázatok számára. A beruházási lista hosszú, de viszonylag kis tételek szerepelnek benne: például minden iskola és óvoda számára húszezer lejt utalnak ki a tűzvédelmi engedélyek beszerzésére (ezen nem lehet spórolni, amelyik tanintézmény július elejéig nem szerzi meg, büntetést kockáztat), kisebb javításokra és egyéb tevékenységek (például a tantárgyversenyekre utazó diákok, tanárok) támogatására is majd mindenütt szükség van. A költségvetés melléklete 50 oldalra rúg, Sztakics Éva nem is sorolt fel több kiadást, hiszen a szakbizottságokban alaposan megvitatták az egyes tételeket, és egyöntetűen a tervezet elfogadását javasolták. A kívülről beérkezett javaslatokat azonban ismertette Sepsiszentgyörgy alpolgármestere: a Valkes Kft. ügyvezető igazgatója a Păiuş David úti járda újjápítésének beiktatását javasolta az idei költségvetésbe, ennek azonban jogi akadálya van: az utca a városon átvezető országút része, és még az országos útügyi társaság kezelésében áll; felújítási tanulmánya már elkészült, de amíg nem kerül át a városhoz, nem írhatnak ki versenytárgyalást a munkálatokra. Egy másik helybeli lakos az ivóvíz- és szennycsatorna-vezetékek, illetve a villanyáram-hálózat meghosszabbítását kérte a József Attila utca végéig (a korszerűsítés megállt a Büdös-kútnál), erről azért nem szavaztak külön, mert már beiktatták az idei költségvetésbe. Végül a négy román tanácstag és a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma külön-külön beadványban a Mihai Viteazul Líceum és az állomási katonaszobor felújítását sürgeti; utóbbira már több éve készítettek egy tanulmányt, ennek aktualizálását az első költségvetés-kiegészítéskor betervezik, a Mihai Viteazul Líceum ügye azonban nagyobb gond: mivel a hatalmas főépület műemlék, felújítása messze meghaladja a város lehetőségeit, erre (és a hasonló helyzetben levő Székely Mikó Kollégium tatarozására) Bukarestből kérnek támogatást. A román iskola bentlakását a Regionális Operatív Program segítségével kívánják hőszigetelni, sporttermének felújítására a tanulmányt az idei költségvetésbe belefoglalták.
Hozzászólása az elhangzottakhoz csak Bálint József EMNP-s tanácstagnak volt, aki szerint a költségvetés nem csupán az illető helység vezetőinek lehetőségeit, hanem a szándékait is tükrözi. Tudja mindenki, hogy nem feneketlen zsákból merít az önkormányzat, azt azonban mégis hiányolja, hogy az Oltmező úti járda sehol sem jelenik meg, pedig már ennek hiánya miatt is történt baleset. Ez azért is furcsa, mert hét éve, a 2010-es költségvetésben már szerepelt ennek a járdának a megépítése; nem kellene megvárni, amíg halálos áldozata is lesz az ottani közlekedésnek, ahogy a gyalogátjáróval is történt (amelyet csak egy elütött gyermek halála után festettek fel az útra) – figyelmeztetett. Szóvá tette a József Attila utcai hálózatbővítést is, végül pedig a Jókai Mór utcát, amely már csak azért is megérdemel egy komolyabb beruházást, hogy ne szégyenkezzünk a szomszéd faluból érkezők előtt az állapota miatt.
A József Attila utcai infra­struktúra (a víz- és áramellátás) bÅ‘vítésére a tervek elkészültek, a költségvetésben 38 500 lejt különítettek el e célra, csak a 4-es tengely kiírásait várják, hogy pályázni tudjanak; ugyanez a helyzet az OltmezÅ‘ úti járdával is – válaszolta Sztakics Éva. Ami a Jókai utca korszerűsítését illeti, a hossza miatt önerÅ‘bÅ‘l nem futja rá, ezért tárgyalásokat folytatnak Brüsszellel a javítási költségek 30 százalékának átvállalására. Ez csak akkor lehetséges, ha közszállításra is használják az utcát, és a városvezetésnek szándékában is áll rendszeres buszjáratot indítani a déli városszélre, tehát itt is várakozóban vannak, de figyelik a pályázati kiírásokat, és ahogy lehet, lépnek – ígérte az alpolgármester.
Ezzel a költségvetési vita le is járt, a tervezetet egyöntetűen megszavazták.