Segítik az együttműködést

2017. március 22., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az Agrofood Regionális Élelmiszeripari Klaszter egy nemzetközi konzorcium tagjaként nyert uniós pályázatot. A több mint kétszázezer eurós TRACE-KEI nevű projektet – amelynek célja a kulcsfontosságú európai iparágak nemzetközi együttműködésének fellendítése – a klaszter néhány tagja jelenlétében mutatták be a sepsiszentgyörgyi Central vendéglő különtermében.

Tudásmegosztás
A hét ország hasonló klaszterszervezetei által alkotott konzorcium olyan főbb problémákat céloz meg az élelmiszeripar területén, mint az informatizálás hiánya, termékláncok gyártási és követési hiányosságai, élelmiszer-biztonság, állatregisztrációs problémák, egészséges élelmiszerek láthatósága, hasznos élelmiszeripari programok és globális élelmiszeripari stratégiák hiánya. A COSME Programban illesztett TRACE-KEI projekt az energetika, agrárgazdaság és információtechnológiai szektort célozza meg. A megvalósítás során olyan klaszterek találkoznak majd, amelyek a fejlődés különböző szakaszában – kezdő, közép vagy haladó szinten – vannak. Az elv a közös tudásmegosztás és feladatmegvalósítás azért, hogy egységesebb és magasabb európai színvonal felé mozdulhassanak el. A projektben konferenciákkal, workshopokkal szeretnének teret nyitni a tudásmegosztásnak.
Koréh Enikő projektmenedzser a bemutatón elmondta: a konzorciumban részt vevő magyar, német, portugál, bolgár, szerb és olasz szervezet közül az utóbbi, a Distretto Agroalimentare Regionale SCRL nevű a fő partner, legfontosabb céljuk a regionális fejlesztési politikák befolyásolása. Mindezt a klasztertagok képzése, információval való ellátása révén valósítják meg, előtérbe helyezve az innovációt, az új termékek bevezetését, a brand­építést, az egészséges étkezés tudatosítását, az új csomagolástechnikákat, illetve az élelmiszer hulladékok felhasználását szolgáló megoldásokat.
A 2011-ben alakított Agrofood klaszter egyelőre bronz elismeréssel rendelkezik, ám a jelenlegi projekt is segíthet abban, hogy egy fokozattal magasabb szinten értékeljék Európában – mondta Vajda Lajos. Az országos klaszterszövetség alelnöke szerint a klaszteren belüli, illetve a klaszterek közötti együttműködés legfontosabb eleme, hogy a szereplők között bizalmi viszony alakuljon ki, így sem a tagok, sem a szerveződések nem kényszerből, hanem meggyőződésből vesznek részt a közös munkában.
Intézményi tagok
Egy ilyen tudatosító projekt fontos az élelmiszer-biztonság megteremtése és fenntartása tekintetében is – hangsúlyozta Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos –, ezért vállaltak szerepet az Agrofood klaszterben. Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint pedig a klaszterek és jelesen ez a program a regionális együttműködéseket erősíti az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén, amiről egyelőre csak beszélnek, de kevés konkrétum valósult meg. Bagoly Miklós ASIMCOV-elnök a klaszterek – jelenleg hét sepsiszentgyörgyi székhelyű szerveződés működik – katalizátorszerepét hangsúlyozta a regionális gazdaságfejlesztésben. A szintén klasztertag, a bukaresti Élelmiszeripari Biológiai Erőforrások (IBA) kutatóintézet vezetője, Bogdan Dragancea szerint az együttműködés révén kutatási témákhoz jutnak, amelyeknek már konkrét eredményei is mutatkoznak Kovászna megyében. Így az illyefalvi Meotis tejfeldolgozóval és az előpataki gyógyvíztöltődével együttműködve két új termék szabadalmaztatása van folyamatban.
Vállalkozók
A bemutatón több piaci szereplő is részt vett, akik a klaszter tagjaiként kapcsolódnak ehhez a projekthez is. Bartha János, a Solfarm tulajdonosa az ország második kenyerének számító burgonyatermesztés, illetve (elsősorban) értékesítés nehézségeiről szólt, de beszámolt arról a négyéves kutatási programról is, amelyet a burgonyaültetvényeket megtámadó betegségek ellen indítottak. Kasléder József, a zalánpataki biofarm vezetője a tejpiaci viszonyok hullámzását emelte ki.
A bemutatón jelen volt Bakó Zoltán, a Meotis és Manole Silviu, az előpataki gyógyvíztöltöde vezetője is, akik termékfejlesztéseik kapcsán is elárultak néhány részletet. Nem sokat, hiszen az általuk kidolgozott új termékek még a szabadalmaztatás folyamatában vannak.
A Meotisnál az eddig hulladékként kezelt tejsavó feldolgozását és egyfajta energiaitalként való piacra dobását tervezik. Bakó Zoltán elmondta, hogy az új termék elsősorban sportolóknak használ majd, és a fizikai erőfeszítés miatt a szervezetből az izzadsággal távozó ásványi anyagokat pótolja. Az új termék bevezetése azonban még nem történt meg, ami hiányzik ehhez, az egyelőre titok.
Manole Silviu az előpataki gyógyvizet olyan cikóriából kivont oldódó anyaggal dúsítja, amely prebiotikumként erősítheti az immunrendszert. A terméket kísérleti jelleggel már forgalmazzák, de a szabadalmaztatás, illetve a védelem alá helyezés elakadt. A vállalkozó szerint a védjegyhivatal azért utasította egyelőre el a technológiai folyamat levédését, mert nem elég innovatív, újszerű, eredeti a megoldás.
A bemutatón újólag elhangzott, hogy a klaszterek feladata összehangolni a kisebb-nagyobb piaci szereplőket azért, hogy egységesen fejlesszenek, és jelenjenek meg a piacon. Az Európai Unió felismerte a klaszterekben rejlő lehetőségeket, ezért kialakította saját klaszterfejlesztési stratégiáját. Ennek egyik konkrét megvalósítása a most bemutatott projekt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2017-03-22: Riport - Demeter J. Ildikó:

Leküzdhető a nehéz gyermekkor

A gyermekkor boldog időszak az ember életében, olyankor kap a legtöbb szeretetet, dédelgetést, odafigyelést, gondoskodást a szülőktől, a családtól, ismerősöktől. A gondtalan és örömteli életkezdet mindenkinek kijárna, de sokaknak nem adatik meg, és ami ezekben az években elveszik, azt már nemigen lehet pótolni. Épp ezért jó látni, ha valaki nehéz gyermekkor után nem csupán elszántan, céltudatosan, hanem derűsen és bizakodva építi a jövőjét, tervez és előre tekint. Anişoara Ledan Luca – Ani – a posztkommunista román demokrácia első évében, 1990-ben született, és árvaházban nőtt fel, most pedig azért dolgozik, hogy a családalapításhoz megteremtse a megfelelő körülményeket. Nem panaszkodik, és csak kicsit gondolkozik, mielőtt igent mond arra a felkérésre, hogy elmesélje életét. Az ízlésesen öltözött, ápolt megjelenésű szép fiatal lánynak a beszéde is gondozott, udvarias, és nem érződik rajta, hogy román anyanyelvű: egyetlen idegen szót sem kever mondataiba, kiejtésében sem lehet hibát találni. A magyar nyelvet szomorú múltjából hozta magával.
2017-03-22: Pénz, piac, vállalkozás - :

Nagy léptékű fejlesztések indulnak (Kárpát-medencei gazdasági fórum)

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal Kárpát-medencei gazdasági konferencia és kiállítás nyílt Hajdúszoboszlón, amelyre kétszáz határon túli magyar vállalkozó és csaknem ugyanennyi kiállító érkezett a fürdővárosba.