Tillerson hangsúlyozta: az Iszlám Állam elleni küzdelem következő fontos szakasza a terrorszervezet katonai erővel történő megsemmisítése a közel-keleti térségben. Miközben az Egyesült Államok növeli a nyomást az Iszlám Államra és az al-Kaida terrorszervezetre, továbbra is törekednek arra, hogy ideiglenes stabilitási zónákat hozzanak létre a menekültek számára. Tillerson beszédében az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak a közelgő likvidálását jósolta.
Az Iszlám Állam és általában a terrorizmus ellen küzdő nemzetközi koalíció egynapos külügyminiszteri szintű konferenciáján 66 ország és két nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
A magyar diplomácia vezetője a konferencián felajánlotta a magyar katonai részvétel növelését és meghosszabbítását Irakban. Magyarország az eddigi 150 helyett 200 katonát küld Irakba, és a katonai jelenlét 2017 végén lejáró mandátumát 2019 végéig hosszabbítaná meg. Az MTI-nek adott interjújában a miniszter leszögezte: „azt látjuk, hogy ma a civilizált világban és világra a legnagyobb veszélyt nem állami szereplő, hanem egy terrorszervezet, mégpedig elsősorban az Iszlám Állam terrorszervezet jelenti”. Szerinte ez a terrorszervezet a nemzetközi béke és stabilitás első számú ellensége. Fontosnak tartotta azt is pontosítani, hogy a vallási szélsőségességen alapuló nemzetközi terrorizmus jelenti ma a legnagyobb fenyegetést globális és regionális szinten is a civilizált világra. „Éppen ezért örülünk annak, hogy a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció új, átfogó stratégiát dolgozott ki a terrorizmus legyőzésére, és végre nem azt mondja, hogy a terrorizmus ellen fel kell lépni, hanem hogy a terrorizmust belátható időn belül véglegesen meg kell semmisíteni” – fogalmazott, hangsúlyozva: ez az a megközelítés, amelyet a magyar kormány teljes mértékben oszt, annál is inkább, mert meggyőződése szerint a vallási szélsőségeken alapuló terrorizmus megszüntetése nélkül Európában sem lehet kezelni az alapvető biztonsági kihívásokat. „Például a bevándorlási válság sem lesz kezelhető hosszú távon az Iszlám Állam végleges felszámolása nélkül” – szögezte le. A magyar kormány örömtelinek tartja, hogy az új amerikai stratégia nemcsak az Iszlám Államot veszi célba, hanem a vallási szélsőségességen alapuló összes többi terrorszervezetet is. „Üdvözöljük, hogy ez a stratégia a katonai fellépés mellett a terrorizmus finanszírozási rendszerének megsemmisítéséről és a terroristák toborzásának megnehezítéséről, valamint a terrorista propaganda visszaszorításáról is szól” – hangsúlyozta.
Az Iszlám Állam elleni koalíció egyébként két év alatt számos sikert ért el: egyharmadával sikerült csökkenteni a terrorszervezet harcosainak számát, hozzávetőlegesen 33 ezerről 18–20 ezerre, s összességében majdnem 19 ezer légicsapást mértek a koalíciós erők az Iszlám Állam célpontjaira. Az eddigi eredményeket számba vevő Szijjártó Péter kiemelte, hogy e sikeres akcióknak köszönhetően jórészt elzárták a terroristák utánpótlási vonalait is, továbbá a terroristák elveszítették az Irakban elfoglalt területek 61 és a Szíriában elfoglalt vidékek 30 százalékát. A miniszter reális esélyt lát arra, hogy az iraki Moszult és a szíriai Rakkát a koalíciós erőknek még az idén sikerül megszabadítaniuk a terroristáktól. Szijjártó hangsúlyozta: „Magyarország a kezdetektől tagja a terrorellenes nemzetközi koalíciónak, elismerést vívtunk ki a szerepvállalásunkkal, hiszen azon 27 ország közé tartozunk, amelyek katonákat küldenek a harcba”. Magyarország alapvetően azért vesz részt a terrorizmus elleni küzdelemben, mert „az Iszlám Állam képviselte barbár terrorizmus és a szervezet terrorista cselekedetekre felbujtó propagandája közvetlenül is fenyegeti Európa s benne Magyarország biztonságát, mert e terrorszervezet az egyik kiváltó oka az Európát érő migrációs nyomásnak, s mert az Iszlám Állam a keresztény közösségek megsemmisítésére törekszik a világ több térségében”.
Szijjártó amúgy Donald Trump amerikai elnök két befolyásos tanácsadójával is tárgyalt Washingtonban, továbbá megnyitotta a magyar nagykövetség új épületét. Ez utóbbi eseményen hangsúlyozta, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar az Egyesült Államokkal.