Kézdivásárhely, városi sportcsarnok. Körülbelül 400 néző. Vezette: Răzvan Dincuţă (Ploieşti) és Liviu Chiţă (Piteşti). Kézdivásárhelyi SE: Bunduc–Gáll, Gajdó T., Albu, Căşineanu (cserék: Gajdó Sz., Oláh, Bakk, Rancz, Daczó, Erős, Niczuly, Szabó). Edző: Gazda József. FK Székelyudvarhely: Grigoraş–Szécsi, Biró, Mánya, Szőcs László (cserék: Gálfi, Hadnagy, Boda, Szőcs Loránd, Mihály, Klein, Kedei, Miklós). Edző: Jakab Zoltán. Gólszerzők: Miklós (10. – öngól), Gajdó T. (34), illetve Szőcs (1.), Kendi (8.), Mánya (29.), Biró (31.), Miklós (32.), Gálfi (38.), Hadnagy (39., 40.).
A Hargita megyei vendégek gyors góljával indult a találkozó, hiszen még az első percen belül Szőcs Lászlónak sikerült bevennie Bunduc kapuját (0–1). Az udvarhelyi villámrajt után kiegyensúlyozódott a mérkőzés, s jó kis meccs alakult ki a „székely rangadón”. A 8. percben Kedei kétgólosra növelte az FK előnyét, majd kevéssel később Miklós öngólt vétett, és a félidő felénél 1–2 volt az állás. A folytatásban mindkét kapunál akadt helyzet, ám Bunduc és Grigoraş parádézott, és az első játékrészben már nem született újabb találat (1–2). A térfélcserét követően tovább remekeltek a hálóőrök, s még kilenc percig tartott a gólcsend. Ezt Mánya törte meg, majd következett Biró és Miklós találata (1–5). A 34. percben Gajdó T. szépített (2–5), de a találkozó hajrája a székelyudvarhelyiekről szólt, akik újabb három góllal beállították az összecsapás 2–8-as végeredményét.
Jól játszott a céhes városbeli együttes, amely, amíg tudta, lépést tartott a jóval rutinosabb ellenféllel, a Kézdivásárhelyi SE pedig újabb – összességében a tizennyolcadik – vereséggel zárta az alapszakaszt. Nagy József