Ficior a hatvanas évek elején a Duna-deltában felállított peripravai munkatábort vezette, ahol főleg a rendszer által „ellenforradalmárnak” minősített elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.
A vád szerint a peripravai munkatábort a fogvatartottak „megsemmisítésének” céljával működtették: az embertelen körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, élelem és orvosi ellátás hiánya miatt 103 fogoly halt meg Ficior parancsnoksága idején a munkatáborban.
A Kommunizmus ­Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet 2013-ban kezdeményezte a még életben lévő, a sajtó által „kommunista pribéknek” nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonását. Közülük Ficior a második, akinek az esetében jogerős ítélet született, miután tavaly Alexandru Vişinescut, a hírhedt Râmnicu Sărat-i börtön egykori rettegett parancsnokát szintén húszévi szabadságvesztésre ítélték.
Március elején egy harmadik bűnvádi eljárás is eljutott a vádemelés szakaszába: a legfőbb ügyészség Marian Petrescut, a galaci börtön egykori parancsnokát is bíróság elé állította, akit 102 elítélt, köztük 90 politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek.
A büntető törvénykönyv szerint emberiesség elleni bűncselekményt követ el az, aki – politikai, faji, vallási, etnikai, szexuális vagy más, a nemzetközi jog szerint elfogadhatatlan okok miatt – alapvető emberi jogaitól megfosztja egy csoport tagjait, amiért életfogytiglani vagy 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.