Marius Popescu szakoktatásért felelős tanfelügyelő a megnyitón hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a diákok a szakmai tudás elsajátítása mellett tanulják meg,  felnőttként hogyan kell viszonyulniuk majd az adott munkahelyhez, a társadalomhoz, mert szerinte a fiatalok körében igen nagyok a hiányosságok e téren, és általában hiányzik a munkaerkölcs. Ismertette, hogy idéntől a 3. szintű szakmai vizsgát annál a vállalkozónál kell letenni, ahol a diákok gyakorlatoznak, a szakonkénti gyakorlati próbák lajstroma letölthető az oktatási minisztérium honlapjáról. A tanfelügyelő elmondta, az iskolák tavalyi sepsiszentgyörgyi vására sikeres volt, ezért májusban a megye mind az öt városában megszervezik a tanintézményeket népszerűsítő mustrát.
Annak ellenére, hogy a fafeldolgozó iparban óriási a munkaerőhiány, amit az ágazat vállalkozói jeleztek a megyei tanfelügyelőségnek, a hivatal idén nem hagyta jóvá asztalos osztály indítását a Kós Károly Szakközépiskolában – kezdte panaszosra hangolt hozzászólását Kádár Rezső, a Pro Wood Faipari Klaszter menedzsere. Elégedetlenségét fejezte ki a folyamatosan változó törvénykezés miatt, ezért nehéz tervezni, a hatóságok pedig nem követik a piac helyi és megyei szükségleteit. A fafeldolgozó ipar jól teljesít, az export jóval meghaladja az importot, ezért is kellene támogatni ezt az ágazatot – hangsúlyozta.
Kádár Rezső sérelmezi, hogy továbbra is az elméleti oktatáson van a hangsúly, és ha csökken a gyermeklétszám, a szakoktatásból faragnak le, holott minden területen érezhető a szakemberhiány. Szerinte ezen sürgősen változtatni kell, és engedni, hogy a vállalkozók, akik diákokat fogadnak gyakorlatra, közelebbről megismerhessék az iskolában történő szakoktatás tartalmát és követelményeit, hogy a gyakorlati szakmai képzést az iskolában szerzett ismeretekre építsék. A résztvevő vállalkozók közül többen közbeszóltak: szerintük sok diák nem ismeri a választott szakma alapfogalmait sem, nem tud elvégezni egyszerű számításokat, olyan hiányosságokkal érkeznek a munkatelepre, amit ott  nem tudnak egykönnyen pótolni. 

Neveljünk önállóan gondolkodó és cselekvő fiatalokat
Több kárt okoz a jelenlegi gazdaságpolitika, mint hasznot, a társadalmi példa nem segíti az oktatást, nem biztosíthatjuk a fiatalokat arról, ha becsületesen dolgoznak, abból becsületesen meg is tudnak élni, nincs kellő kommunikáció a helyi önkormányzatok és vállalkozók, iskolák és vállalkozók között – sorolta a negatívumokat Silviu Manole, az Agrofood élelmiszeripari klaszter elnöke. Sajnálatos, hogy a fiatalok külföldön keresnek boldogulást, sokan közülük felkészületlenül vágnak neki az ismeretlennek, nem tudnak idegen nyelveket, másrészt pedig a legjobbak, a legbátrabbak hagyják el az országot – mondotta. Szerinte, ha így haladunk, tíz év múlva a nemzeti össz­termék 12 százalékát fordítja majd az ország nyugdíjakra.
Kérdésre válaszolva, hogy vállalkozóként mit vár el a szakképzésből érkező fiataloktól, Silviu Manole azt mondta, nemcsak feladatokat teljesítő alkalmazottakra van szükség, hanem önállóan gondolkodó és cselekvő fiatalokra, akik felismerik a lehetőségeiket, szüleik háztáji gazdaságán saját vállalkozást indítanak, azt értékesítik, ami ott van a szemük előtt, nem adnak el földeket, hanem megművelik és termelnek. Készítsenek jó minőségű hagyományos termékeket, legyenek igényesek önmagukkal és termékeikkel szemben, mutassanak jó példát a helyi élelmiszerek fogyasztásában – sorolta az elvárásokat.
A jól felkészült, minőségi szolgáltatást nyújtó munkaerő hiányáról számolt be László Endre is. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke ismertette a háromszéki turizmus tavalyi mutatóit, hangsúlyozva, hogy a számokkal jól állunk, hisz tavalyelőtthöz képest 2016-ban 13 százalékkal nőt a vendégforgalom a megyében, közel százezer turista több mint félmillió vendégéjszakát töltött Háromszéken, de ami a vendéglátóipari, turisztikai szakembereket illeti, bőven van tennivaló. Javasolja, hogy az iskolák hívjanak meg neves szakácsokat, pincéreket, cukrászokat, idegenvezetőket, akik beszéljenek a diákoknak a szakma szépségeiről, tegyék vonzóvá számukra a vendégfogadás különböző területeit.

A vállalkozó érdekelt a képzésben
A felnőttképzésről, a felnőttképzési vizsgarendszerről, a vizsgáztató központok működéséről Constantin Gheorghincă, az AFACOV – Kovászna Megyei Szakmai Minősítő Ügynökség – igazgatója tartott ismertetőt, és biztatta a szakoktatásban tanítókat, hogy másodállásban vállaljanak szakmai képesítést minősítő munkát, amivel kiegészíthetik jövedelmüket.
Radu Gabirel, az oktatási minisztérium alárendeltségében működő szakoktatásfejlesztésért felelős országos bizottság képviselője a duális képzés lehetőségeiről beszélt, amelynek törvénye ugyan már tavalytól érvényben van, de a módszertani útmutatókat még nem tették közzé, a napokban várható ezek jóváhagyása. Ismertette a brassói Kronstadt Szakiskola példáját, amelynek lényege, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozók toborozták a diákokat, részt vesznek a képzésükben, ösztöndíjakkal támogatják őket és a haladóbb tanulókat már menet közben foglalkoztatják, végzés után pedig alkalmazzák. Ez lenne a duális képzés lényege, de amíg a Brassó megyei nagy cégek megtehetik, hogy költenek a munkaerőképzésre, a háromszéki kis vállalkozók csak akkor tudnák vállalni a költségekkel járó betanítást, ha a tanoncokra fordított összeget leírhatnák költségként – vélték a munkáltatók.
Bár a szakoktatási fórumon több szó eset a hiányosságokról, mint a pozitív példákról, és a résztevevők egyenesen drámainak nevezték a szakemberhiányt néhány ágazatban  – faipar, textilipar, gépipar, turizmus –, az eseményt záró bemutató mégis sugallt némi reményt, hogy van megoldás a gondokra. A Puskás Tivadar Szakközépiskola és a Kristó Kft. közötti együttműködésről számoltak be a felek, amely példaértékű abból a szempontból, hogy a vállalkozó eltökélt szándéka magának nevelni munkaerőt, ezért nagyon komolyan veszi a diákok felkészítését, az alkalmazottak tanítják a gyakorlatozókat, időnként csoportos beszélgetéseken tisztázzák, hogy mi az, amit a tanulók nem értenek vagy nem tudnak elvégezni.
Kristó Gyula cégtulajdonos elmondta, közelebbről egy mestert alkalmaz, akinek az lesz a feladata, hogy a tanoncokkal foglalkozzék. Szerinte hagyni kell a diákinasokat, hogy kipróbáljanak egyszerűbb termelési folyamatokat, és nem kell azonnal elküldeni őket, ha valamit elrontanak. Nem kell nagy elvárásokkal fogadni a diákokat, nem a magas szintű matematikát kell számonkérni tőlük, de azt igen, hogy tudjanak megmérni egy munkadarabot, végezzék el a szükséges számításokat, értsék meg a munkafolyamat lényegét, és nem utolsósorban szeressék meg a szakmát – hangsúlyozta a vállalkozó. Kristó Kinga programmenedzser rendszeresen ellátogat a Puskás-iskolába, követi az ottani oktatást, tudja, hogy milyen elméleti tudásra alapozhatják a diákok gyakorlati képzését – emelte ki Demeter Dávid iskolaigazgató.
Marius Popescu tanfelügyelő azzal zárta a fórumot: az eddigi legtartalmasabb szakoktatási módszertani nap akkor éri el eredményét, ha minél több pozitív példáról tudnak beszámolni, de a legfontosabb, hogy a szakképzés a jelenleginél nagyobb teret hódítson, és ez megnyilvánuljon a magasabb beiskolázási számokban és a szülők ilyen irányú szemléletváltásában.