A választás eredményeiből az is látszik, hogy gyengült a radikális jobboldal támogatottsága. A voksolás legnagyobb vesztese az ultranacionalista Vojislav Seselj, akire a szavazók csupán 4,47 százaléka voksolt, és ez az ötödik helyre volt elég. Seseljt csak egy kicsivel előzte meg a szintén nacionalista húrokat pengető, de mérsékeltebb álláspontot képviselő volt külügyminiszter, Vuk Jeremic. A Seselj vezette Szerb Radikális Párt a tavalyi előrehozott parlamenti választáson a harmadik helyen végzett a voksok 8,1 százalékának megszerzésével, így a vasárnapi eredmény népszerűsége óriási csökkenéséről tanúskodik.
Egyértelművé vált, hogy az utóbbi 27 évet, azaz a szerbiai többpártrendszert meghatározó pártok teljes mértékben elvesztették erejüket, hiszen jelöltjeik támogatottsága meg sem közelítette Vučićét, de még a lélektani küszöbnek számító öt százalékot sem. Még az Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Párt – amelyet egykor Slobodan Milosevic irányított – is gyengének minősült, hiszen a korábbi évekkel ellentétben ezúttal nem indított önálló jelöltet, hanem a kormánykoalíció részeként Aleksandar Vučićot támogatta.
A hivatalban lévő Tomislav Nikolic államfő mandátuma május 31-én jár le, ezt követően teheti le elnöki esküjét Aleksandar Vučić. Arról már az új elnök dönt, hogy kit javasol miniszterelnöknek maga helyett, a pártok jelöltjeivel júniusban kezdheti meg a konzultációkat. Nem hivatalos információk szerint az új kormányfő kinevezésével egy időben kormányátalakításra is sor kerülhet, és elképzelhető, hogy új védelmi és kulturális minisztere lesz az országnak.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy vélekedett, hogy az elmúlt években szerb miniszterelnökként tevékenykedő új elnök személye biztosíthatja a zökkenőmentességet a magyar–szerb kapcsolatokban, hiszen az utóbbi néhány évben a viszony jelentősen javult, és várhatóan ez folytatódni fog. A jó kapcsolat legnagyobb haszonélvezői a Szerbiában élő magyarok és a Magyarországon élő szerbek – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy nincsenek nyitott kérdések Belgrád és Budapest között, majd úgy folytatta: bármennyire összetett kérdésekkel találja is szembe magát a két nemzet, azokat együttműködéssel meg tudják majd oldani.
Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy Aleksandar Vučić győzelme a vajdasági magyar közösségnek is az előnyére válik, hiszen könnyebben lehet megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amelyeket a VMSZ és a Vučić vezette Szerb Haladó Párt koalíciós szerződésében fektettek le. A pártelnök szerint a közeljövőben a kisebbségi jogkörök kérdésében is javulás várható. Mint mondta: arra számít, hogy a parlament hamarosan újra megkezdi a munkát, amelyet a kampány idejére felfüggesztett, és napirendre kerülnek a vajdasági magyarságot közvetlenül érintő kérdések, például a nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy a Vajdaság hatásköreit, illetve finanszírozását rendező jogszabály. Hozzátette: a vajdasági magyarok gazdasági helyzete is javulhat, Aleksandar Vučić ugyanis eddig is támogatta a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját, és várhatóan ez a jövőben is így lesz.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben gratulált Aleksandar Vučićnak a szerbiai elnökválasztáson elért magabiztos győzelméhez, és kifejezte reményét, hogy az eddigi, jelentős eredményeket hozó stratégiai kapcsolataik a jövőben is az elmúlt években tapasztalt ütemben fejlődhetnek tovább. Szintén levélben gratulált Áder János államfő, kiemelve, hogy az elmúlt években közös erőfeszítéssel sikerült elmélyíteni a magyar–szerb együttműködést.
Donald Tusk, az Európai Tanács, illetve Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös levélben gratulált Aleksandar Vučić krományfőnek az elnökválasztáson aratott győzelméhez.