A CEU vezetője, Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet megfogalmazása szerint egy hét alatt, minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen. Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható. Abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy a jövőbeni működés érdekében föderatív kormányzati megállapodást kellene kötni, s – mint mondta – nem érti, hogy a magyar kormány miért nem ismeri az Egyesült Államok alkotmányát. Kijelentette: a CEU folytatja jelenlegi működését és programjait minden körülmények között, a diplomáik kétségbe vonása ellenére. Elsődleges tervük, hogy Budapesten maradhassanak – mondta, és úgy fogalmazott: nem tettek semmi törvénybe ütközőt. Szempontként jelölte meg, hogy az egyetem misszióját fenn tudják tartani. Az elnök-rektor hozzátette azt is: az egyetem, az oktatók és diákjaik helyzetét biztosítani kívánják, a politikát pedig nem kívánják beengedni az intézmény falai közé.
Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese felsorolta azokat, akik támogatásukról biztosították az egyetemet, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, tagjait, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), az Andrássy Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet, a Corvinus Egyetemet, valamint az egységes európai egyetemi szövetséget. A CEU működése jogszerű és mindig is az volt – jelentette ki a rektorhelyettes, aki szerint lehetetlenné tették az intézmény működését a javaslat elfogadásával. Kérdésre válaszolva közölte: a Közép-európai Egyetem (KEE) nem tud működni a CEU nélkül, és nem áll szándékukban szétválni.
Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról beszélt, hogy az államfőhöz fordulnak, kérve, ne írja alá a törvénymódosítást, amely szerintük diszkriminatív, és több ponton kifejezetten az egyetem ellen irányul.
A külföldi egyetemek ügyé­ben javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, jogokat biztosítanak, és nem előjogokat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnának ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek”, és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” – mondta a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy a Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják annak különleges, kettős jogállását: míg ugyanis a KEE államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező CEU olyan – az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működő – külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten létezik. Technikailag a két egyetem ugyanaz – tette hozzá, kiemelve egyúttal, hogy a magyar jog szerint működő KEE képzéseit nem érinti az új szabályozás.
Balog Zoltán megismételte: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával a CEU ügyében. A törvénymódosítás ugyanis a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződéshez kötné az Európai Unión kívüli külföldi egyetemek magyarországi működését. Sajnálatosnak nevezte, hogy Soros György nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben. Így volt ez 2005-ben is, amikor személyesen az akkori oktatási miniszternél – az SZDSZ-es Magyar Bálintnál – kérte, hogy a külön jogokat biztosító „lex CEU” érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett.
A miniszter szerint a jogszabályok megtartása nem lehetetlen. Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon.