A menta, a csipkebogyó, kakukkfű, szurokfű, csalán, citromfű, eper-, málna- és szederlevél mindennapi teánk alapanyaga lehet, de a gyógynövények célzatos használata is ajánlott akut, illetve krónikus betegségekben, bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként – vallja Macalik Ernő gyógynövénytermesztő. A gyógynövényekkel való együttélést hirdető csíkkarcfalvi szakember tegnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában tartott előadást, amelynek végén a zsúfolásig telt terem hallgatósága kérdésekkel bombázta a neves természetgyógyászt.
Macalik Ernő szerint a gyógynövények felhasználásának tudománya a műveltség része, amit az ember már több ezer évvel ezelőtt ösztönösen, tapasztalati úton fedezett fel. A civilizációs folyamatok során lassan elveszítettük, de a különböző korokban a vándorkereskedők, majd az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a kolostorok gyógyászai, gyógyszerészei fejlesztették a gyógynövényterápiákat, s bár sok irányzat eltért a természetestől, mindenik adott valamit a folyamatok megismeréséhez. A vegyipar megteremtette a gyógyszeripart, jelenleg gyógynövényekből kivont hatóanyagokat felhasználva készítenek orvosságokat, esetenként különböző adalékanyagokat használnak a kellemetlen íz ellensúlyozására, és gyártanak szintetikus készítményeket is, amelyek összetevői a természetben nem fordulnak elő – ismertette Macalik Ernő.
Mérgező növényekből lehet gyógyszert készíteni, de teát soha, mert az halálhoz vezethet – hangsúlyozta a szakember. Elmondta, a gyógynövények nem helyettesíthetik az életmentő gyógyszereket, de nagyon sok esetben segíthetnek a betegség lefolyásának enyhítésében, illetve a gyógyulásban.
A természetgyógyász beszélt a házi termesztés előnyéről, mert a ház közelében pontosan lehet követni, mikor érik a növény oda, amikor a legnagyobb értékű hatóanyag vonható ki belőle tea, tinktúra, gyógybor, gyógykenőcs készítése céljából, de éppúgy hasznosítható a gyógynövényekkel terített mező kincse is, ha az ember tudja, mi mire való, mikor kell szedni.
A zöld tea a fekete teával azonos, mindkettő koffein és tein tartalmú, élénkítő hatású, a galagonya a virágzás idején a leghasznosabb, a vércukorcsökkentés céljából keresett áfonyalevelet június első felében kell szedni, a kapszulákba csomagolt gyógynövénydrogok hasznosak, mert kényelmes a használatuk, de a teát, ami a lelkünket is nyugtatja, semmi nem helyettesítheti – összegezhető Macalik Ernő okfejtése.
A gyógyfüves rendezvény második eseményeként Farkas Zoltán, az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztályának elnöke bemutatta a Cseke Péter szerkesztésében megjelent Eke és toll – dr. Nagy Miklós emlékezete című könyvet (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016), amely az 1988-ban elhunyt agrártudományi szakember, egyetemi tanár, falusi agrármérnök, a Falvak Dolgozó Népe szakújságírója életpályáját mutatja be. Tartalmazza Nagy Miklós 1943 és 1987 között megjelent agrárpublicisztikai írásait, a munkásságáról szóló méltatásokat és számos dokumentumot a hetvenes és kilencvenes évek közötti gazdálkodási lehetőségekről, viszonyokról. Nagy Miklós életpályáját részletesen ismertette fia, Nagy Gábor, akinek az alkalomra írt összefoglalóját Macalik Ernő olvasta fel. Az Eke és toll kiadvány a mába vezet, a jelenkori agrárszakképzés ismertetésével zárul. Ennek része a Sapientia sepsiszentgyörgyi agrármérnöki alapképzése, amely a Nyárádi Imre István vezette helyi tanulmányi központban indult 2015 őszén.
