Tisztelt székelyföldi román nemzetiségű polgártársaink!
Több olyan politikai szervezet létezik ebben az országban, amely – szavazatszerzés céljából – a problémák és konfliktusok fenntartásában érdekelt. Nekünk, az Erdélyi Magyar Néppártnak a problémák mindenki számára megnyugtató módon való rendezése és a konfliktusok hosszú távú feloldása áll érdekünkben.
Figyelemmel követtem a Maros, Hargita és Kovászna megyei románok civil fórumának székelyudvarhelyi ülését, akik az önök képviseletében gyűltek össze. Elolvastam és megértettem az aggodalmakat Székelyföld autonómiájával kapcsolatosan, ezért úgy gondolom, hogy őszintén és megelőlegezett bizalommal tisztáznom kell önöknek pár kérdést.
A civil fórum zárónyilatkozatában azt írják: ideje, hogy ez a régió a stabilitás mintapéldája legyen. Ez közös cél lehet, viszont azt is látni kell, hogy számos nyugat-európai államban stabilitást, jólétet és kölcsönös megértést csak a különböző autonómiák léte hozott.
Közösségünk a trianoni szerződés óta felére csökkent, és folyamatosan apad, ezért megmaradásunk érdekében adminisztratív, gazdasági és jogi biztosítékokra van szükségünk. Emiatt számunkra az erdélyi magyarok kulturális autonómiája és Székelyföld területi autonómiája létkérdés, amiről semmiképpen nem tudunk lemondani. Az autonómia kérdésében nem a vitatható történelmi és demográfiai érvek ütköztetése az alap, hanem a közösségi igény és a működő európai példák. Ugyanakkor magától értetődő, hogy amit saját magunk számára kérünk, az önöknek is jár. Kérni kell, párbeszédet kell róla folytatni, ezért közös gondolkodásra és cselekvésre hívom önöket.
Ellentmondanék annak a kijelentésnek, hogy Románia teljesítette az általa vállalt nemzetközi keretegyezményeket kisebbségi kérdésekben. Sajnos, a létezők között is számos olyan törvény és rendelkezés van ma Romániában, amit különböző hatóságok tetszőlegesen értelmeznek, vagy egyszerűen nem alkalmaznak.
Egyetértünk abban, hogy a mi diákjainknak is meg kell tanulniuk a román nyelvet. Viszont a magyar közösség fiait célszerűbb lenne másképp tanítani a román nyelvre, mint román ajkú társaikat. Habár a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ezt előírja, hat év elteltével ott tartunk, hogy a törvény ez irányú rendelkezéseit késve, illetve csak részlegesen ültették gyakorlatba.
A nyilatkozatban a román nyelv elsőbbségét hangsúlyozzák, mikor Isten és a törvény előtt egyenlőknek kell lennünk. Több nemzet békés együttélése akkor teljesülhet, ha egyiket sem helyezzük a másik fölé. Mi nem érezhetjük magunkat másodrangú állampolgároknak szülőföldünkön.
Tiszteletről írnak, de a tisztelet csak kölcsönös lehet. Önöknek is tiszteletben kell tartaniuk a mi anyanyelvünket és nemzeti szimbólumainkat. Itt példaként felhozom azt az esetet, ami velünk történt Csíkszeredában: a bíróság kitiltotta Csíkszereda önkormányzatának tanácsterméből nemzeti szimbólumainkat, ezért asztali zászlókat adományoztam az önkormányzat frakcióinak. A EMNP-nek és az RMDSZ-nek székely, a NLP és SZDP frakciónak román zászlót. Az említett ülésen elmondtam román ajkú képviselőtársaimnak, hogy mindig tiszteletben fogjuk tartani a nemzeti szimbólumaikat, függetlenül attól, hogy mit művelnek egyesek, akik nemzetem megalázásából keresik kenyerük.
Az autonómia ellen felhozott érveikben azt tárgyalják, hogy az autonómia gondolata románellenes. Kedves románok, az autonómia számunkra szabadságot jelent, és nem más népek szabadságának visszaszorítását. Egyetlen nemzet létezése sincs a másik ellen.
Sajnos, mi nem ezt tapasztaljuk Románia részéről. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összeírta az elmúlt években minket ért sérelmeket. Ezen a linken megtalálják román nyelven: http://tokeslaszlo.ro/attachment/0009/8118_monitor_ro_2014_2016.pdf
Mindezek ellenére azt mondom, tekintsünk el a múlt sérelmeitől, és építsünk egy szebb jövőt saját magunknak. Önök a román zászló alatt, mi a székely és a magyar zászló alatt, egymás mellett, ahogyan mindennapjainkat éljük.
Higgyék el nekem, értjük az önök gondjait, sőt, jobban, mint a bukarestiek, hiszen mi is számbeli kisebbségben élünk ebben az országban. Hosszú távú partnerségre számíthatnak, ha támogatják autonómiaküzdelmünket.
Önök is láthatják, hogy a fiatalok sorra hagyják el az országot, Románia gazdasági és demográfiai katasztrófa felé halad. Gazdasági szempontból nem várhatunk tovább Bukarestre, mindegyik régiónak, Dobrudzsától kezdve, Bánságon és Bukovinán át egészen Olténiáig meg kell találnia azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják a helyi közösségek hosszú távú fennmaradását.
Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke
