I. Rákóczi György, Erdély fejedelme 1638. július 4-én Désen kelt oklevelével nemesi rangra emelte Vajda Jánost, nemes zabolai Mikes Mihály, János és Pál jobbágyát, általa feleségét, Szabó Erzsébetet, testvérét, Vajda Tamást, lányait, Erzsébetet és Juditot, és címert adományozott nekik. Továbbá felmentette pávai birtokukat mindennemű adóteher alól. A dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának gyűjteményében található.
A nemesi címer hasonló a sorozatunk előző részében bemutatotthoz, amelyet pávai Haraly Ferenc nyert szintén I. Rákóczi Györgytől ugyanabban az évben, csak valamivel később, október 5-én. Ez esetben a címerfestmény igényesebb kivitelezésű, a dokumentum is épebben megmaradt. Ám a leírás nem annyira részletes, mint a Haraly-armálisban.
Az oklevélben az adományosok neve a következőképpen jelenik meg: Joannes Vajda, felesége, Elisabeth Szabo, testvére, Thomas Vajda, lányai Elisabeth és Judith. Az adományozó Georgivs Rakoczi, Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura, a székelyek ispánja titulussal, a pergamen alján meg Georgius Rakoczÿ saját kezű aláírással, az oklevelet Márkosfalvi Márton (Martinus Markosffalui) titkár ellenjegyezte. A sorozat előző részéből ismert, Tarnóci Sárát Szentlélekről elrabló Mikes-fiúk Michael, Joannes et Paulus Mikes de Zabola néven szerepelnek.
Az adományozott címer: kék katonai pajzs, amelynek mezejében vörös ruhába öltözött ember jobb kezében kivont kardot, bal kezében három érett kalászt felfelé tartani látszik. A pajzs fölött zárt katonasisak, ezt ékkövekkel és gyöngyökkel borított királyi fejék fedi, a sisak csúcsáról pedig különféle színű pántlikák futnak le, igen szépen övezve és díszítve a pajzs mindkét oldalát.
A leírásban nem szerepel, de a pajzsbeli férfi bajuszos, szakállas, fedetlen fővel jelenik meg, derékszíja arany, és arany a csizmája, kardjának pengéje szokás szerint ezüst, annak markolata és keresztvasa arany, a három búzakalász természetesen arany. A sisaktakaró vörös-ezüst, illetve kék-arany. A címert zöld olaszkoszorúba írták, az egészet zöld keretű, damaszkozott bíbor címerszőnyegre helyezte a festő.
A fejedelem elrendelte, hogy az adományosoknak Orbai székely széken, Páván levő háza és birtoka, amely Gáspár Lukács (Luca Gaspar) és Kozma János (Joannes Kozma), zabolai Basa Tamás (Thomas Basa de Zabola) jobbágyának telkével szomszédos, mindenféle adótól és járuléktól mentes legyen és maradjon.
A fejedelem felhívja hidvégi Nemes Tamás (Thomas Nemes de Hidvegh), vargyasi Daniel Mihály (Michael Daniel de Vargias), a három székely szék, Sepsi, Kézdi és Orbai székek főkapitánya, illetve főkirálybírája, nemesek és szabadok, alkirálybírók és más ülnökök, adószedők figyelmét, hogy jelen adományokat tiszteletben tartsák, és a felsorolt adományosokat ne háborgassák.
A pergamen hátlapján levő bejegyzés szerint az adományt kihirdették a három székely szék, Sepsi, Kézdi és Orbai székek Lécfalván 1639. április 11-én tartott közgyűlésén.
SZEKERES ATTILA ISTVÁN heraldikus
