Elnapolták a bértörvényt

2017. április 11., kedd, Belföld

Az előzetes bejelentésektől eltérően mégsem terjesztették be tegnap a parlamentben az egységes bértörvény tervezetét a koalíciós pártok: Liviu Dragnea SZDP-elnök azt szeretné, hogy még egy hétig, tíz napig „maradjon”, jusson el a frakciókba, hozzák nyilvánosságra a sajtóban, és „mindenki véleményezhesse”.
 

 

A közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénytervezet véglegesítését pénteken jelentették be az SZDP és az LDSZ vezetői, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pedig vasárnap este közölte, hogy hétfőn a parlamentben is beterjesztik, miután a kormánykoalíció szenátorai is ellátták kézjegyükkel. A két párt parlamenti csoportjainak tegnap mutatták be az elképzelést, Dragnea pedig már a gyűlés előtt közölte, hogy hét-tíz nappal elhalasztaná benyújtását. A tervezet több bukaresti hírforrás szerint némiképp változott a hétvégén, például a parlamenti és településvezetői bérek 10 helyett 10,5 százalékkal emelkednek majd. Az államfő bére viszont csökkenni fog, ha a jogszabályt így fogadják el. Más kategóriák is érintettek: Lia Olguţa Vasilescu egy egészségügy-minisztériumi tanácsadót említett, akinek bére 12 ezer lej volt, miközben maga a tárcavezető 14 ezret, más minisztériumi tanácsadók pedig 3-4 ezer lejt kaptak.
A tegnap nyilvánosságra hozott bértörvénytervezet szerint az államfő fizetése lesz a legnagyobb a közszférában: a minimálbér 12-szerese, azaz 17 400 lej (Klaus Iohannis jelenlegi bruttó bére 21 540 lej). A parlament két házelnökének és a kormányfőnek a bérét 11,5-ös szorzóval számolják ki (16 975 lej lesz), helyetteseik szorzója 10,7, a parlamenti titkároké és a kormánytagoké 10,5, és ugyanezen a szinten fizetik az államfői tanácsadókat, az ombudsmant, a számvevőszék és az audiovizuális tanács elnökét is. A szenátorok és képviselők szorzója 9, ez 13 050 lejes havi bért jelent; pár napja a munkaügyi miniszter még 8-as szorzót jelentett be a törvényhozók esetében, ez most az államtitkárok szintje. Bukarest főpolgármesterének 9,7, a megyei tanácselnököknek 9, helyetteseiknek 7,5 minimálbér jár, a városok polgármestereinek (a lakosság számától függően) 5–8, az alpolgármestereknek 4–7 között mozog, a háromezernél kisebb lélekszámú községek vezetőinek 4, illetve 3 a szorzójuk. A doktori címmel rendelkező közalkalmazottak egy fél minimálbérrel többet kapnak, ha azon a téren tevékenykednek, amelyen a doktori címet szerezték.
A tervezet szerint a különleges nyugdíjak aktualizálását a majdani törvény előírásainak maradéktalan érvényesítéséig felfüggesztik. Ez akár négyéves kiesést is hozhat az érintetteknek, mert az egységes bérrácsot fokozatosan, 2017-től 2021-ig kívánják megvalósítani. A speciális nyugdíjakat külön törvények sora szabályozza, jelenleg volt képviselők és szenátorok, bírók, ügyészek, diplomaták, katonák, rendőrök és különleges státusú börtönhivatalnokok részesülnek ilyen jellegű, nagy értékű juttatásokban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2017-04-11: Belföld - :

Klaus Iohannis: Példaértékű a romániai kisebbségi modell

A romániai németek az ország történelmének és identitásának szerves részét képezik, minden román tiszteli és becsüli őket – áll Klaus Iohannis üzenetében, amelyet a román–német kormányközi bizottság huszadik ülése alkalmával tett közzé. Az államelnök szerint „a román–német együttélés modellje példa lehet a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére irányuló erőfeszítéseknek. Románia követendő példát mutat a kisebbségek együttélésére vonatkozóan, egy valós interkulturális modellt épített fel az interetnikus kapcsolatokat tekintve, és ezt európai szinten is elismerték”.
2017-04-11: Belföld - :

Magyarországra próbálnak átszökni

Szerbiából érkezik a legtöbb határsértő Romániába, azok közül pedig, akik illegálisan próbálják elhagyni az országot, a legtöbben Magyarországra próbálnak átszökni – tudatta Alexandra Popescu főfelügyelő, a román határrendészet szóvivője. A tegnap közzétett adatok szerint Romániában az első negyedévben 569 határsértőt fogtak el a hatóságok: közülük 420-an illegálisan jöttek be az országba, 149-en pedig illegálisan próbáltak kijutni Romániából.