Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök még derűlátóan arról nyilatkozott, hogy nem szükséges feltétlenül júliusig, a G20-csoport hamburgi tanácskozásáig várni az orosz–amerikai csúccsal, és ha úgy hozza a sors, kész akár Finnországban is tárgyalóasztalhoz ülni a fehér házi hivatalában még mindig újonc Donald Trump elnökkel. Akkor még úgy tűnt Moszkvában, hogy az előző amerikai elnökkel, Barack Obamával szemben – akinek kormányzata az orosz külügyminisztérium megfogalmazása szerint „mély válságba” juttatta a kapcsolatokat – az üzletember Trumppal néhány kérdésben konstruktívan ki lehet egyezni. Ha másban nem, akkor legalább a terrorelhárítás terén, mert ezt a kérdést a választási kampány során kiemelt fontosságúként kezelte.
A kezdeti óvatos derűlátás lassan alábbhagyott Moszkvában. Trump, aki ellenfelei szerint nem minden orosz segítség nélkül nyerte meg a választást, a heves belpolitikai támadások kereszttüzében egymás után nevezett ki Moszkvával szemben kritikus tisztségviselőket, és váltotta eredeti csapatának oroszbarátnak mondott tagjait. Az amerikai elnök maga is egyre keményebb hangot ütött meg Moszkvával kapcsolatban, míg végül múlt pénteken, hátraarcot végrehajtva addigi Szíria-politikájában, katonai csapást rendelt el egy szíriai katonai repülőtér ellen – amelyen orosz harci gépek is állomásoznak.
Putyin egy szuverén állam ellen mondvacsinált indokkal elkövetett agresszióként, a nemzetközi jog megsértéseként minősítette a történteket. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerint a Trump-kormány ahelyett, hogy a közös harcra törekedne a fő ellenség, az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, ahogyan azt meghirdette, bebizonyította, hogy vehemens küzdelmet folytat majd Szíria törvényes kormánya ellen. Megállapította, hogy az amerikai hatalmi gépezetnek mindössze két és fél hónapjába tellett, hogy megtörje Trump által a választási kampány idején képviselt politikai vonalat.
Az oroszok, válaszul az amerikai támadásra, felfüggesztették annak a 2015-ben aláírt memorandumnak az érvényét, amelynek meg kellene akadályozni, hogy a két ország harci gépei incidensbe keveredjenek a szíriai légtérben, és leállították az ennek keretében a moszkvai katonai tárca és a Pentagon között létrehozott forró drót használatát.
Reménykeltő, hogy a Tillerson-látogatást egyik fél sem mondta le. (Boris Johnson brit külügyminiszter tegnapra beütemezett látogatását lemondta.) Emellett nyilvánvaló, hogy Washington nem kívánt helyrehozhatatlan kárt okozni a kétoldalú viszonyban, mert a Szíria ellen intézett támadást megelőzően előre figyelmeztette Moszkvát.
Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai során várhatóan ki fog rajzolódni, hogy a partnerség avagy a rivalizálás fog elmélyülni a két nagyhatalom között. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a kétoldalú kapcsolatok ügye mellett a tárgyalások napirendjén szerepel majd egyebek mellett a terrorizmus elleni harc, a szíriai, a palesztin–izraeli, a jemeni, a líbiai és az afganisztáni rendezés kérdése, a koreai-félszigeti feszültség csökkentése, valamint az ukrajnai helyzet, különös tekintettel a minszki megállapodások végrehajtására.
Moszkva előrebocsátotta, hogy nyitott az együttműködésre az egyenrangúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A tárca reményét fejezte ki, hogy a Tillerson-vizit hozzájárul ahhoz, hogy a kétoldalú viszonyt fenntartható pályára állítsák és a kölcsönös bizalom szintjére emeljék.
A Kreml szóvivője tegnap közölte, hogy Tillerson fogadása nem szerepel Putyin napirendjén, de nem zárta ki kategorikusan, hogy egy ilyen találkozó létrejöjjön. Tillerson Moszkvában a protokoll szerint Szergej Lavrov külügyminiszter vendége lesz. Abból, hogy ennél magasabb szinten is megnyílnak-e előtte az ajtók, következtetni lehet majd a folytatásra.