Az egészségügyi és a szociális intézményekben is kötelező alkalmazni olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét, ha az illető kisebbség számaránya az adott településen eléri a 20 százalékot vagy az ötezer főt. A vonatkozó törvényt az RMDSZ terjesztette elő, és már csak Klaus Iohannis államelnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen: tegnap a képviselőház döntő házként, ellenszavazat nélkül megszavazta a szenátusban már korábban elfogadott tervezetet.
Ezzel a törvénnyel az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette át a gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amit Bukarest már 1995-ben aláírt – véli Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető.
Korodi hangsúlyozta a jogszabály újdonságát: nem csak ott válik kötelezővé a magyar nyelv használata az egészségügyben, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot, hanem több, szórványnak számító erdélyi nagyvárosban is, így például Aradon, Kolozsváron, Brassóban vagy Temesváron is fordulhatnak orvoshoz magyarul a betegek. Csép Andrea parlamenti képviselő hozzátette: a törvény előírja, hogy a kórházakon kívül a szociális ellátást biztosító intézményekben is, így például gyermek- és öregotthonokban is alkalmazni kell az adott kisebbség nyelvén beszélő dolgozókat. Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a szövetség azt követően terjesztette be a módosító indítványt, hogy tavaly márciusban a kolozsvári gyermekkórház egyik orvosa megalázott egy olaszteleki kislányt és annak hozzátartozóit hiányos románnyelv-tudásuk miatt.
