Koszorúzással, közös szavalással és énekléssel ünnepelték a költészet napját József Attila (1905–1937) ferencvárosi szülőházánál tegnap Budapesten. Márai Sándor egykori lakóházánál a Budavári Önkormányzat emlékezett.
A magyar költészet évszázados kincsei különleges szerepet játszanak nemzeti identitásunkban – fogalmazott a ferencvárosi eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki kiemelte: 2016-ban a kormány 842 millió forintot költött különböző pályázatokon és forrásokon keresztül a magyar költészet erősítésére. Az államtitkár szerint a vers „a lélek pótolhatatlan szükséglete, amely mindig szárnyal, virágzik, velünk marad, és gazdagítja érzelmi intelligenciánkat”. Hoppál Péter kiemelte azt is, hogy a vers évezredek óta az emberi gondolat- és érzelmi világ megnyilatkozási formája, és egyben tápláléka is. Ritmusa által gyorsan megtapad az emberi elmében és képzeletben, formai jellegzetessége a mondanivaló egyfajta sűrítményét, esszenciáját hozza létre.
„József Attila életműve világosan megmutatja, micsoda fantasztikus játéklehetőség rejlik a magyar nyelvben” – mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Hozzáfűzte: napjainkban a nyomtatott könyv talán leáldozóban van, de az új elektronikai, digitális eszközök segíthetnek a költészet értékeinek közvetítésében, új versek létrehozásában is.
Márai Sándor egykori I. kerületi lakóházánál tartott ünnepi megemlékezést a Budavári Önkormányzat. Nagy Gábor Tamás polgármester kiemelte, hogy ezen a napon kettős születésnapra emlékeznek, József Attila születése napján ünneplik a költészetet Magyarországon, de ugyanezen a napon, öt évvel korábban, 1900-ban született Márai Sándor is. „Mi, magyarok nagy becsben tartjuk a költészetet, számunkra nemcsak szépséget jelent, játékot a szavakkal, hanem ennél sokkal többet, lelket, levegőt, életet” – hangsúlyozta a polgármester.
Versmaraton hetedszer
Hetedik alkalommal tartottak Versmaratont tegnap a Magyar Rádió Márványtermében, ahol a költészet napja alkalmából 12 órán keresztül kortárs költők szavalták verseiket. A Kossuth Rádió csatornaigazgatója, Mucsányi Marianna a megnyitón elmondta, bár sokan siratják a verset, az irodalmat, elég, ha felidézzük, hogy Arany János A walesi bárdok című műve eredetileg 1800 példányban jelent meg, míg Lackfi Jánosnak ma mintegy 39 ezer követője van a közösségi médiában – mutatott rá. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elmondta: az idén ünnepelt Arany János-emlékév alkalmat ad arra, hogy április 11. mellett az egész év egy kicsit a költészetről szóljon, nem csupán a költők, hanem az olvasók, a tanárok és diákok számára is. A Személyesen a vers mottót viselő esemény a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent, Az év versei 2017 antológia élő bemutatója. A kötetet szerkesztő Zsille Gábor József Attila-díjas költő, szerkesztő az eseményen kiemelte: a költők elkezdtek visszatalálni a kötött formákhoz, az avantgárd lecsengése után elkezdett újra klasszicizálódni a magyar költészet.