Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szeretné, ha legkésőbb május 10-éig elrajtolna a roncsautó- és a roncsautó plusz program. Ezek párhuzamosan futnának, és „mindenki választhat majd, hogy miután lemond 10 évesnél idősebb személygépkocsijáról, akkor 6500 lejes utalványt kap-e, amit felpótolva új autót vásárol, vagy elektromos meghajtású autót választ magának, s akkor a támogatás eléri a 10 ezer eurót” – jelentette ki. Elődje, Daniel Constantin március 15-én közölte, hogy elektromos autók vásárlása esetén a támogatás elérheti a 10 ezer eurót is. A roncsautó plusz programban mintegy 1000 elektromos autó vásárlását támogathatják. (Agerpres)
EGY SZÁZALÉKOT ADUNK. Románia 1,1 százalékkal járul hozzá az Európai Unió GDP-jéhez, ez az egyik legkisebb arány a közösségben. 2016-ban 14 800 milliárd euró volt az EU GDP-je, ennek több mint felét három tagállam, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország adja – közölte tegnap az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A maga 3100 milliárd eurós GDP-jével Németország a listavezető, ő adja az EU bruttó hazai termékének több mint egyötödét. A második Nagy-Britannia 16 százalékkal, majd Franciaország következik 15 százalékkal. Olaszország az unió GDP-jének 11,3, Spanyolország a 7,5, míg Hollandia a 4,7 százalékát termeli meg. Az ellenkező póluson 11 olyan tagállamot találunk, amelyek még 1 százalékkal sem járulnak hozzá az unió GDP-jéhez: ezek Málta, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Luxemburg, Szlovákia és Magyarország. Románia 1,1 százalékkal járul hozzá, Csehország, Görögország és Portugália pedig 1,2–1,2 százalékkal. (Mediafax)
KIHALTAK A REZERVÁTUMBÓL. A Pece patak természeti rezervátumból éppen az a három faj halt ki, amelyek miatt védetté nyilvánították Püspökfürdő (Băile 1 Mai) egy részét – derült ki a Bihar megyei tanács kutatásaiból. „A Pece rezervátumban a hévízi tartalékok nagyon elapadtak. Természetes élőhelyén egyik faj sem található már meg azok közül, amelyek miatt Natura 2000-es védett területté nyilvánították – vagyis a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű termálvízi csigafaj és a Racoviţă keléje elnevezésű halfaj (Scardinius erytrophthalmus racovitzai)” – magyarázta Aurelia Dumiter, az Econatura projekt vezetője. Hozzátette: jelenleg laboratóriumi körülmények között tenyésztik a fajokat, de visszatelepítési esélyeik nagyon alacsonyak. A hévízi tündérrózsát vissza lehetne telepíteni, ha megnő a vízszint, a Racoviţă keléje visszatelepítésének is lenne esélye, ha helyreállna az ökoszisztéma, a bordás homorcsa azonban mesterséges körülmények között nem szaporodik, a néhány megmaradt példány kihalóban van. A Bihar megyei tanács Econatura projektjének célja az ökoszisztémára hatást gyakorló tényezők felkutatása és a biodiverzitás felmérése volt a nyolc természetvédelmi területen. (Transindex)
