Most ezért a fővezér Dragnea ijedtében (?) elnapoltatta egy hétre, tíz napra az egységes bértörvény parlament elé terjesztését, hogy mindenki szemével láthassa, fülével hallhassa, örüljön neki, mint bolond a fapénznek, és véleményezhesse azt. Olyan ez, mintha az itt a piros, hol a piros játékot űznék velünk itt a bértábla, hol a bértábla változatban. Mikor már biztosak vagyunk, hogy megvan, és nyertünk, kiderül, hogy mégsem.
A tervezettel az érintettek egy része természetesen elégedetlen, mert van, akinek nem száz százalékkal, csak mondjuk ötven százalékkal nőne jövedelme. Minden ember tudja magáról, mit ér és mit érdemelne. És mindenkinek annyit kellene adni, amennyit kér. Ha ez így megy sokáig, akkor nálunk beköszönt az igazi kommunizmus. A javadalmazást mindenkinek szükséglete szerint adják, és ezért mindenkitől tehetsége alapján várják el a munkát. Így bizony megtörténhet, hogy a nagyigényűek sokat kapnak, de gyengécske tehetségük miatt haloványan teljesítenek. Temesvár polgármestere is megmondta, hogy ő például 4–5 ezer eurót érdemelne. Az új bértábla szerint csak a választottak és a polgármesterek részesülnek jelentős fizetésemelésben, de a hivatalnokok nem. Ezért ők is reklamálnak, sztrájkkal fenyegetőznek, így bérüket nekik is alaposan meg kell emelni, hisz ők végzik az alja munkát. Az orvosok és asszisztensek fizetését már jövőre megemelik, és ez helyenként 150 százalékos növekedést is jelenthet. Ezt muszáj megoldani, mert ha nem, gyógyítók nélkül betegek maradunk. Az oktatóknak csak ötvenszázalékos fizetésemelést irányoz elő az új bértáblatervezet. Ez is érthető, hiszen ha ez így megy tovább, nálunk mindenki állami és közalkalmazott akar majd lenni (mert csak nekik nő a fizetésük), ezért nem lesz szükség szakemberképzésre. Emiatt csökkenteni kell az oktatók számát, és ezért nem olyan fontos a pedagóguspálya vonzóvá tétele. Ezek után majd lassan teljesen megszűnik a termelői munka. Az iparban vagy szolgáltatási ágazatokban, mezőgazdaságban dolgozók fizetésével egyáltalán nem foglalkozik az új bérezési törvény, csak az őket érintő minimálbérrel, ami egyelőre elég szerényen nő. De a tervezett kis minimálbér-növekedés nagy gondot okozhat a kis- (és nagy)vállalkozóknak, akik sikeresen beleszakadhatnak a kisebb emelésekbe is. Ugyanis az már nem jut eszébe, a (bér)táblaállítóknak, hogy a minimálbér növelése az állam felé kötelező törlesztendő kiadásokat is emeli. Kisvállalkozó ismerősöm tíz embernek tudna munkát adni, de nem mer egyet sem alkalmazni, mert nem tudja, hová alakulnak a dolgok. Pedig ő is mondhatja nagy hangon bármelyik alkalmazottjának, hogy megduplázza fizetését, csak halkan fülébe súgja azt is, hogy majd, mikor kétszer annyit dolgozik.
A minimálbér 2020-ig évente szerényen mintegy 100 lejjel nő, de aztán 2022-re úgy megugorja magát, mint egy világcsúcsot elérő magasugró, és akkorra már 2500 lej lesz. Addigra már elmennek azok is külföldre dolgozni, akik eddig nem tették. Mivel nem lesz, miből fizetni az itthon maradott állami alkalmazottak megemelkedett fizetését, parlamentünk hozhat egy olyan törvényt, hogy megadózzák a külföldön dolgozók haza küldött pénzét, és abból fedezhetik államunk itthoni kiadásait. Ugyanakkor az előzetes számítások szerint kilenc év múlva lesz lehetőség nálunk bevezetni az eurót. A fizetéseket már mindenki fejben euróban számolja. Jobb élelmiszerekért és minőségi termékekért nyugatra kell utazni, ahol csak euróval vásárolhatunk. Miért ne vezethetnénk be minél előbb az eurót, hiszen lehetőségünk lesz rá, mert a kormánypártok máris hallják dübörgő gazdaságunk munkazaját. Szerintük a gazdaság évente több mint öt százalékkal bővül, és ez a növekedés legnagyobb az unió országai között. Az euró bevezetéséhez még csak az kell, hogy szépen kikozmetikázzuk pénzügyi mutatóinkat is, úgy, ahogy Görögország is tette volt.
Aztán, ha egyszer bevettek az eurózónába, nem hagyják nekünk csődöt mondani, ahogy Görögországnak sem engedték, mert akkor veszélybe sodorhatjuk az egész európai pénzügyi rendszert.