Rohamosan terjed a kanyaró

2017. április 15., szombat, Belföld

Az elmúlt héten több mint hétszázzal nőtt a kanyaróban szenvedő betegek száma Romániában, ami csaknem négyszerese az elmúlt kilenc hét átlagának. A közegészségügyi hatóság tegnapi közlése szerint 4793 beteget vettek nyilvántartásba, közülük 21-en meghaltak. A legtöbb, 5–5 halálos esetet Arad, Temes és Dolj megyében jegyezték. Legutóbb kedden jelentettek két halálesetet. Az elmúlt héten Szeben megyében nőtt meg látványosan, 37-ről 170-re a betegek száma, és ezzel a megye a 17. helyről a 6. helyre került a kanyarójárvány által érintettek rangsorában. A járvány Románia 38 megyéjét érintette eddig, vagyis szinte az egész országot. Továbbra is a nyugat-romániai Krassó-Szörény, Temes és Arad megyében tartják nyilván a legtöbb beteget.

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2017-04-15 00:00 Cikk megjelenítése: 2216 Olvasóink értékelése: 0 Szavazatok száma: 0

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2017-04-15: Világfigyelő - :

A húsvét öröme elűzi a félelmet

Húsvét öröme kiűzi a szívekből a félelmet, és megerősíti bennünk a reményt – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös húsvéti üzenetében.

Következő írásunk

2017-04-15: Világfigyelő - :

Az elnöki rendszerről Törökországban

A török választópolgárok szűk többsége, valamivel több mint 51 százaléka voksol a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése mellett az április 16-ai népszavazáson két török közvélemény-kutató cég felmérése szerint. A bizonytalanok aránya 9 százalékos, de sok megkérdezett nem akarja megosztani véleményét. Az alkotmánymódosítás, amelyet Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) egy része szorgalmaz, kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség.