Az igen szavazatok győzelmét hirdette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazást követően. A nem hivatalos adatok szerint 1,3 millióval több választó szavazott az alkotmánymódosítások mellett, amelyek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át, így Erdogan még nagyobb hatalomra tenne szert. Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,34 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A részvételi arány 86 százalék volt. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt vitatja az eredményt, újraszámlálást akar, és érvénytelenítené a referendumot.
Halálbüntetés is jöhet
Az elnöki rendszer bevezetéséről döntő referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban így megszűnhet a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállhatnak át. Bírálók szerint az alkotmány népszavazáson elfogadott módosításai messzemenő hatalmat fognak biztosítani az egyre inkább autokratikus hajlamú török vezetőnek, és alig hagynak meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból.
Erdogan elnök isztambuli beszédében hangsúlyozta, hogy a török választók történelmi döntést hoztak a referendumon, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. „Törökország, történelmében első alkalommal, a parlament és a nép akaratából hozott döntést egy ilyen fontos változásról” – mondta. Hozzátette: a voksolás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek. A vasárnap megszavazott alkotmánymódosítások nem mindegyike lép azonnal érvénybe, egyes reformok csak 2019 novemberében lépnek hatályba. Elmondta, hogy a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják. Az igenek táborának győzelmét ünnepelte Binali Yildirim török miniszterelnök is a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja ankarai székházának erkélyéről tartott beszédében: „Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele.”
Csörömpöltek a tányérok
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette: kérik a referendum érvénytelenítését, mert törvénytelenségeket tapasztaltak a referendum során. A párt szerint a szavazatokat manipulálták, ami 3–4 százalékpontos különbséget jelenthet. A CHP jelezte: súlyos legitimitási problémát vet fel, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött, azokat a szavazólapokat is érvényesnek fogadja el, amelyeket előzőleg nem pecsételtek le a testület tisztségviselői.
A tiltakozás hagyományos formáját választva, az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tiltakoztak helyi lakosok Isztambul több kerületében vasárnap este a népszavazás eredménye ellen.
Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közös törökországi megfigyelő küldöttsége szerint sem felelt meg a nemzetközi normáknak a vasárnapi török népszavazás.
Kevesen gratuláltak
Erdogan győzelmét amúgy meglehetősen hűvösen fogadták az Európai Unióban, felvetették az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásának szükségességét, illetve olyan javaslat is elhangzott – cseh és osztrák vezetők részéről –, hogy végleg le kell zárni a csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ankarával. Donald Trump amerikai elnök viszont gratulált Erdogannak. Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere szerint Magyarországnak nincs más dolga, mint tiszteletben tartani a választás eredményét. Ugyanakkor leszögezte: a halálbüntetést nem tartják elfogadhatónak az integrációban.
Nyugaton tarolt Erdogan
Érdekesség, hogy Erdogan néhány nagyobb török városban vereséget szenvedett – például Isztambulban, Ankarában –, de elsöprő győzelmet aratott a nyugati országokban élő törökök körében. Németországban a 3–3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson. A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson, a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest. A mostani népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent. Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban regisztrált 51,34 százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál. Az adatok közül a német politikában a legtöbben azt emelik ki, hogy csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága. Ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a török közösség társadalmi integrációja.
