A valódi politikai tárgyalások a június 8-ai brit előrehozott választás után kezdődhetnek meg az Egyesült Királyság uniós kiválásáról – tolmácsolta tegnap Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker szavait.
Szkínász tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó: a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna. Közben a várakozásoknak megfelelően hatalmas többséggel jóváhagyta tegnap a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8-ára. Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson számítása bevált: az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt. A jelenlegi felmérések egyelőre alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra. Ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.
