Az erdélyi kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről szervezett konferenciát a Kolozsváron működő PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szombaton az árkosi Szentkereszty-kastélyban. A Turizmus Éve Háromszéken rendezvénysorozat részeként szervezett eseményen több fontos előadás is elhangzott magyar és román örökségvédelmi szakemberek, döntéshozók, kastélytulajdonosok részéről, valamennyi résztvevőben megerősítve a gondolatot: fontos és érdemes energiát fektetni az erdélyi kastélyok és kúriák restaurálásába, új életre keltésébe.
Előbb Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója tartotta meg előadását, röviden ismertette a Kastély Erdélyben elnevezésű stratégiai program céljait és eddigi alakulását, beszámolt arról, hogy a nyolc éve tartó lelkes munka első mérföldköve a 2015-ben indított azonos nevű, háromnyelvű honlap és mobilalkalmazás, mely 300 erdélyi kastélyról és kúriáról tartalmaz információkat. 2016-ban több tábort is szerveztek, melyekben sok jó ötlet született a kastélyok hosszú távú fenntarthatóságára. A vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastély fejlesztési modelljét később be is mutatták a konferencia során a projekt turisztikai, jogi, gazdasági-pályázati és művészettörténeti szakemberei. Mint megtudhattuk, tavaly szeptemberben kezdte el működését a Kastély Erdélyben Koalíció, mely jelenleg harminc kastélytulajdonosból és működtetőből áll, akik célja a közös pontok megtalálása és különböző népszerűsítő tevékenységek által ezeknek a műemlékeknek a hosszú távú gazdasági és társadalmi hasznosítása.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta, kúriák tekintetében nagyon jól állunk, hisz a 300-ból 165 kastély és kúria Háromszék területén található, ezért az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a vendégforgalom fejlesztésére, infrastrukturális fejlesztésekkel próbálván segíteni azt a heroikus munkát, amit az utódok folytatnak az egyes kastélyok, kúriák működtetésével. Az elnök kifejtette: a turizmus piac alapú vállalkozás, és fontos a nyitás Bukarest felé, hisz jelenleg a látogatók 90 százaléka román vendég, ezenkívül gyakorlati útmutatók összeállítása is fontos lenne arra vonatkozóan, hogy milyen rendezvényekkel lehetne összekapcsolni az ingatlanok fenntartását, felújítását.
Erwin Şimşenshon, a bukaresti Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériumának államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy milyen mechanizmusokat működtet az állam az ország nemzeti és kulturális örökségének revitalizálása érdekében. A minisztérium azon dolgozik, hogy a teljes politikai osztály megértse: a kultúra olyan terület, melyből hosszú távon társadalmi-gazdasági szempontból is profitálni lehet, ezért két fontos programot is működtetnek európai alapok bevonásával, összesen mintegy 26,5 millió euróval támogatva a fontosabb kezdeményezéseket. Mint mondta, a PONT Csoport felmérései alapján pontos képet alkothatnak erdélyi épített örökségről és annak fejleszthetőségéről, melynek elsősorban a helyi közösségek számára lesznek pozitív vonzatai.
Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője kastélytulajdonosként azt emelte ki hozzászólásában, hogy a nemesi származású embereket általában úgy használják, mint tortán a gyertyát, ami mutatós szerep, és boldoggá teszi az embert, de a gyertyát gyorsan elfújják, mert mindenki a tortára kíváncsi. Szerinte a tulajdonosok már húsz éve beszélnek az összefogásról, de az okoskodáson kívül nem sokat tettek ezért, amíg egyszer csak megjelent a PONT Csoport, akik elvégezték helyettük a munkát, amiért nagyon hálásak, és támogatják a kezdeményezést.
Farkas András, a konferencia főszervezője és moderátora előadásában a hosszú távú víziók, stratégiai szinten való gondolkodás és az operatív munka fontosságáról beszélt, melyek egyaránt jelentős elemei a sikernek. A digitális eszközök használatát is kiemelte, mely nélkül egyes épületekről aligha lehetne örökségként beszélni. Farkas András szerint a pénzügyi források bevonása mellett a szervezés is kulcsfontosságú ebben a munkában, valamint a különböző szereplők közötti nagyfokú együttműködés és felelősségtudat. Mint megtudtuk, egy tízéves terv második évében tart a PONT Csoport örökségvédelmi munkafolyamata, melynek fontosabb elemeit fel is vázolta a szakember a kulcsfogalmak és keretszámok ismertetése által.
Grüman Róbert a Kovászna Megyei Turisztikai Egyesület vezetőjeként volt jelen a konferencián, statisztikai adatok bemutatása által Háromszék fejlődő turizmusáról tartott előadást, kiemelve, hogy milyen fontos szerepe volt ebben a folyamatban a román bloggerekkel való kapcsolatfelvételnek. Irina Iamandescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet igazgatónője a romániai épített örökség szomorú helyzetéről beszélt, és arról, hogy a fontosabb helyi kezdeményezéseket össze kellene hangolni egymással, integrálni kellene a meglévő országos adatbázisba. Mint mondta, az országos átlaghoz képest nálunk jobb a helyzet, tavaly például hat erdélyi kastélyt terjesztettek fel az UNESCO örökségvédelmi listájára.
Rácz Lilla turisztikai és marketingszakértő Erdővidék vs. Woodland: lehet izgalmas Alsórákos, Vargyas és a teljes térség? címmel tartott előadásában kvízjátékkal vonta be a nézőket a kastélyok fejlesztésében rejlő lehetőségek felismerésébe, Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője pedig egy örömhírről tudósított: pár napja zöld utat kapott a terv, miszerint Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiájából filmsorozat készül angol–amerikai–magyar koprodukcióban.
A konferencia a szünet után további előadásokkal és szekcióbeszélgetésekkel folytatódott az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljei és a kulturális örökség turisztikai hozzájárulása témákban.
