Dragneát választási csalás megszervezésében és befolyással való üzérkedésben találták bűnösnek, miután bebizonyosodott, hogy az SZDP akkori főtitkáraként és országos kampánystábja vezetőjeként csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Băsescu akkori államfő leváltását eredményezte volna. Dragnea – aki pártja tavaly decemberi választási győzelme után priusza miatt nem igényelhette magának a kormányfői kinevezést – rendkívüli jogorvoslati kérelmét a büntetőper állítólagos formai hibáira alapozta, egyebek között arra, hogy az ítélet indoklását nem egy hónapon belül (ahogy szabályos lett volna), hanem tíz hónap múltán kapta meg. A pártelnök azt is szabálytalannak vélte, hogy a késve kézbesített ítéletet nem írta alá az azt kimondó öttagú bírói tanács valamennyi tagja. A testület elnöke, Livia Stanciu, aki tavaly a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségét is betöltötte, azóta nyugdíjba ment, és Klaus Iohannis államfő alkotmánybíróvá nevezte ki. Helyette és a bírói tanács egy másik tagja helyett a legfelsőbb bíróság mostani elnöke látta el kézjegyével az ítélet indoklását.
A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta Dragnea kifogásait, és jogerősen elutasította a jogorvoslati kérelmet. A politikus egyébként következetesen cáfolta, hogy ítélet-végrehajtási kifogásának benyújtásában a kormányfői tisztség megszerzésének reménye vezérelte volna. Dragnea ellen egy másik ügyben is vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség, így ha még egyszer bűnösnek találja a bíróság, már nem lehet szó felfüggesztett büntetésről, és az első ügyben kiszabott börtönbüntetését is le kell töltenie.