Folytatódik a magyarok szólásszabadságának korlátozása

2017. május 4., csütörtök, Belföld

Folytatódtak tavaly a magyar közösség szólásszabadságának korlátozására irányuló hatósági próbálkozások, amelyek időnként sikerrel is jártak – állapította meg az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet a romániai sajtószabadságról tegnap közzétett legfrissebb jelentésében. A százoldalas dokumentumban három­oldalas fejezetet szentelnek a magyar közösségnek. Ebben felidézik: tavaly is folytatódott a székely jelképek üldözése, a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetők hatósági megfélemlítése, a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásmegvonással büntette a többnyelvű feliratozás bevezetéséért ellene pert indító Muszáj–Musai civil szervezetet, Tőkés László európai parlamenti képviselőt pedig egy rosszul fordított kijelentéséért fosztotta meg a köztársasági elnök román állami kitüntetésétől.


A jelentés szerint az előző évekhez hasonlóan a magyar közösségtől az elmúlt évben is arra hivatkozva próbálták elvitatni a szabad véleménynyilvánítás jogát, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát. Bár az utóbbi évben nem próbálták meg betiltani a Székelyföldnek autonómiát követelő rendezvényeket, újabb, kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányuló törvénytervezetek jelentek meg, a magyarság jogaiért síkra szálló aktivistáknak pedig az ActiveWatch szerint a hatóságok megfélemlítésével kellett szembenéznie.
A jelentés kitér arra, hogy bár a székely szabadság napján szervezett, Székelyföldnek autonómiát követelő tavalyi marosvásárhelyi tüntetés a csendőrség szóvivője szerint is incidensek nélkül zárult, a csendőrség utólag mégis több mint nyolcvan résztvevőre szabott ki bírságot, a szóvivő pedig elismerte: korábban nem volt példa arra, hogy egy megmozdulás ilyen sok résztvevőjét megbírságolják.
A médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A törvényeket többször rossz­hiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben.
Az ActiveWatch tavalyi jelentéséhez hasonlóan most is azt javasolta a hatóságoknak, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében. A szervezet a sajtót arra figyelmezteti: ellenőrizzenek le a magyar közösséggel kapcsolatos minden információt, akkor is, ha hivatalos forrásból származnak, és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is.
A jelentés beszámol arról is, hogy a közszolgálati rádió által működtetett Rador.ro portál egyik cikke szerint egyes – korábban a Maszol.ro portálon publikáló – romániai magyar újságírók politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak a lapjukat egyik alapítványán keresztül pénzelő RMDSZ, illetve közvetve a magyar kormánypárt, a Fidesz részéről. A Rador publicistája a cenzúra megnyilvánulásaként értékelte azt is, hogy az RMDSZ Progress Alapítványa az alacsony olvasottságra hivatkozva felfüggesztette az Erdélyi Riport online hetilap megjelenését.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2017-05-04: Belföld - :

Brăilára tervezik Európa egyik leghosszabb hídját

Megjelent az ajánlati felhívás a Brăilánál megépítendő új Duna-hídra, amely Európa első öt függőhídja közé kerülhet a két pillér közötti 1120 méteres fesztávolságával. A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság mintegy félmilliárd eurót irányzott elő a híd megtervezésére és kivitelezésére, a társaság szerint ez lesz az utóbbi 27 év legnagyobb összegű infrastrukturális közbeszerzése. A tervezésre másfél, a kivitelezésre pedig három évet szántak a kiírásban, amely magában foglalja a létező úthálózattal összeköttetést teremtő 23 kilométernyi új út megépítését is. A hídon menetirányonként két-két sáv lesz, magassága az eddigi legmagasabb vízállás szintje felett 38 méter, hogy ne akadályozza a folyami hajózást. Az új híd a Duna bal partján lévő két nagyváros – a 180 ezres lakosságú Brăila és a tőle alig húsz kilométernyire északra elhelyezkedő negyedmilliós Galaţi – számára teremti meg a régóta követelt közvetlen összeköttetést Dobrudzsával és a tengerparttal. (MTI)
2017-05-04: Világfigyelő - :

Helyreállították a kapcsolatot (Orosz–török csúcstalálkozó)

Befejeződött az orosz–török kapcsolatok válság utáni helyreállítása, a két ország visszatért a normális partneri együttműködéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal folytatott tárgyalások után közösen tartott sajtóértekezleten.