A kormány májusban újabb 900 millió eurós kölcsönt vesz fel, amit 2035-ig kell visszafizetni. A pénzt az állami kiadásokra, főként munkabérekre, szociális juttatásokra és a közadósság újraütemezésére fordítják – tudatja a România liberă, és azt is hozzáteszi, hogy a pénzügyminisztérium idén már felvett 4,7 milliárd eurót, e hitelek nélkül ugyanis nem tudja 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt.
A hír egyszerre érkezett azzal a bejelentéssel, hogy tavaly először több gyermek született román állampolgárságú szülőktől külföldön, mint Romániában – s noha rögtön kiderült, hogy nem így van, a külkapcsolatokért felelős miniszter félreértett valamit, az az egy biztos, hogy csehül állnak az ország dolgai, rövid és hosszú távon egyaránt.
Nyugtalanító már az a tény is, hogy a kormány egyik tagja nem tudja, miről beszél (a 2016-os születési statisztikákról még nincs európai összesítés), csak vaktában dobálózik a számokkal, nyilatkozatokkal. Éppen elég aggasztó, hogy az ország lakosságának negyede – 4,4 millió fő, és épp az aktív korosztály – már hivatalosan is a határokon kívül él, nem kell ezt tetézni. Inkább azon kellene gondolkodni, hogy miképpen lehetne a negatív és egyre erősödő folyamatokat megállítani és megfordítani, a kitántorgott milliókat minél gyorsabban hazacsábítani. Hiszen itthon alig 4,7 millió személy dolgozik hivatalosan, és még vagy 1,5 millió feketén. A kiskorúak száma nem éri el a négymilliót, a nyugdíjasoké meghaladja az ötöt. Ez nagyon rossz arány, és a kihatásai már látszanak: mivel az adófizetők nem képesek eltartani az államot – a hasból megemelt bérekkel, a külön nyugdíjakkal, a kevés, de méregdrága, ráadásul többnyire elfuserált beruházásokkal, megbundázott szerződésekkel, elszalasztott pályázatokkal, visszatérítendő pénzekkel és minden egyébbel – hitelt veszünk fel, amit majd a gyermekeinknek kell törleszteniük. Ha lesz miből, mert ha így megy tovább, esélyük sem lesz kimászni abból a gödörből, amelybe egy felelőtlen, populista kormány miatt kerültünk. Miniszterei még a látszatát sem nyújtják annak, hogy konyítanának az irányításuk alatt álló tárcákhoz, és egyáltalán érdekelné őket bármi is saját szűk köreik jólétén kívül. Mintha nem az ország javának előmozdítására, törvényeinek és lakóinak tiszteletére tettek volna esküt, hanem épp ellenkezőleg, a kirablására és elpusztítására.
Pedig hiába bíznak abban, hogy bebiztosíthatják magukat és vagyonukat – a szenátus jogi bizottsága épp tegnap szavazta meg a korruptaknak kedvező kegyelmi törvénytervezetet –: lám, a tavaly még első vonalbeli Sebastian Ghiţă egész hirtelen felfújt birodalma süllyedni kezdett, és húzza magával többek között Liviu Dragnea SZDP-elnököt is. Ha legalább ezt a leckét megértenék a kormányban, máris javulnának a kilátásaink. Áttörést, reményt az élhető jövőre csak egy gyökeres szemléletváltás hozna, ennek azonban semmi jele nem mutatkozik...