Az iskolavezető a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok felmérőjéről elmondta: az iskolák reggelente gyártják a minisztérium honlapjáról letöltött hat-hét oldalas feladatlapok százait, a tanárok felügyelnek, javítanak, kódokkal értékelik a megoldásokat, összesítik az eredményeket, elküldik a tanfelügyelőségre, onnan a minisztériumba, ott újból összesítenek, de visszajelzés nincs. A tesztek a nemzetközi felmérések szerkezetét követik, miközben a tanterv szerinti tananyagnak mások a követelményei – mondotta.
A másodikosok feladatszövegei hosszúak, négy nap alatt négyszer vizsgáznak, a negyedikeseknek is többoldalas feladatlapokat kell megoldaniuk három tantárgyból, a hatodikosok pedig interdiszciplináris teszteket kapnak, amire nincsenek felkészülve. Az aligazgató szerint az elemi osztályokban a tanítók pontosan tudják, hogy milyen képességeket kell felmérni, a jelenlegihez hasonló komplex teszteket ők is össze tudnának állítani, amivel azt mérnék, hogy adott fejezet lezárásáig vagy év végéig mennyit haladtak a gyermekek. A hatodikban a nyelv- és kommunikációtesztet, valamint a matematika és természettudományok nevű feladatlapot három-három tanár javítja, előbbit a magyar, román és angol szakos pedagógus, utóbbit a fizika, matematika és biológia szakos, mivel a megadott szöveg alapján mindhárom területet érintik a kérdések. Ugyanabban az időszakban készülnek az említett háromkomponensű tesztek megoldására és a félévi dolgozatokra, amelyeket meghatározott tantárgyakból meghatározott tananyag számonkérése alapján írnak, ez pedig kapkodáshoz vezet – véli Mester Gizella. Azt is kifogásolja, hogy a helyes, részlegesen helyes és helytelen válaszokra adható kódok számszerűsége következetlen, az egyest és a nullást a kilences vagy akárhányas követi, valóságos számmisztika, hogy  melyik megoldást milyen kóddal kell értékelni. Nem jó a módszer, nem jó az időpont, jönnek a záróvizsgák, amelyek megint más szempontok szerint kérik számon a diákok tudását – összegez a pedagógus.
Lapunk érdeklődésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő is kifejtette véleményét a szóban forgó felmérésekről. Elmondta, nem látja értelmét ezeknek a méréseknek, de azt is tudja, hogy a minisztérium azért vezette be, hogy a nemzetközi PISA-felmérésekre próbálja rávezetni a diákokat. Szerinte is az a legnagyobb gond, hogy ezek a tesztek nincsenek összhangban a romániai tantervi programokkal.
Azt látjuk tehát, hogy több mint egy hónap alatt az általános és középiskolások öt korosztálya tudását mérik fel, és a sorozat be sem fejeződik, máris írják a félévi dolgozatokat, mire ezek véget érnek, a tanév is lejár, ballagnak a végzősök, és kezdődnek az újabb vizsgák. Valóban vizsgadömping van, csupán azt nem értjük, mi ennek a hozadéka a diákok szempontjából.