Magyar Anna tegnap reggel ellátogatott Gidófalvára, ahol, mint mondta, gondot okozott egy magyar felirat, ugyanis bírósági ítélet nyomán eltávolították a Községháza feliratot. Majd meghallgatta a „másik felet” is, tárgyalt Sebastian Cucu kormánymegbízottal, a tolmácsolást Tamás Sándor biztosította. Ezt követően magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott a megyeháza vezetőinek szervezésében, utána sajtótájékoztatóra került sor.
Tamás Sándor felvezetőjében elmondta, hetente többször ütköznek nyelvhasználati kérdésekbe, kormányzati szervek vagy központi alárendelt intézmények és a prefektus részéről. Ez nincsen rendjén, mert nem két egyenlő fél vitájáról van szó, hanem az állam és állampolgárok közöttiről. Elsősorban az állampolgárok érdekeit kellene szem előtt tartani, de nem ez történik. Azt tapasztaljuk, nagyon sokan most is az 1989 előtti totalitárius állam eszméjét próbálják fenntartani. Példaként említette a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma pénteki állásfoglalását, miszerint törvényhozási hiba volt elfogadni az egészségügyi anyanyelvhasználatot elősegítő törvényt, melyet alkotmányellenesnek, diszkriminatívnak, haszontalan luxusnak tartanak, s fölösleges bürokráciával és indokolatlan költségekkel terheli az egészségügyet és a szociális ellátást. Nemzetféltő szervezetek és politikusok is azt mondják, fölösleges a jogszabály, mely alapjaiban rengeti meg a román állam eszméjét, emelte ki a tanácselnök. Arról van szó, hogy ott, ahol a nemzetiségi arány eléri a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználatot az egészségügyi személyzet részéről. Akkor egy ötéves gyermek nem értetheti meg az orvossal anyanyelvén, hogy mi a baja?!

Nincs minden rendben
Magyar Anna, aki egy angol képviselővel kezdte el a jelentéshez való anyaggyűjtést, s újabban Lelia Hunziker svájci képviselővel közösen dolgozik, elmondta, elsősorban szakértői jelentésekből dolgoznak, de nagyon jól jött a tereptapasztalat, melynek elemeit beemeli a dokumentumba. A jelentést a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának (a továbbiakban: Charta) 25 éves évfordulójára készítik, októberben mutatják be a Kongresszusnak. A Miniszterek Tanácsa elé kerül, ahol komolyan veszik, és megtárgyalják, ezt követően akár országokra lebontott ajánlások születhetnek. Fölmutatják a jó gyakorlatokat, de a hiányosságokat, megoldandó problémákat is. Ilyen például, amit Gidófalván tapasztalt, hogy a Községháza feliratot eltávolíttatták. Kiemelte, fontos megbeszélést tartottak az aktuális gondokról a civil szervezetek képviselőivel. Utóbbiak részéről Olteán Csongor átadott egy, a Kongresszushoz címzett petíciót, amelyet 149 háromszéki civil szervezet vezetője látott el kézjegyével és hivatalos pecséttel. A jelentéstevő asszony kiemelte azt is, hogy éveken keresztül a pályázati adatlap kétnyelvű volt, és most váratlanul „kiderült”, hogy a kétnyelvűség nem megfelelő. A prefektus a megbeszélésükön azt az álláspontot képviselte, hogy egyértelműen a hivatalos nyelven kell annak megjelennie, aztán az önkormányzat, ha karja, lefordíthatja. Magyar Anna elmondta, amikor az egyes országok saját jogrendjükbe beemelték a Chartát – mint Románia tíz éve –, megtették az első lépést a jogbiztosítás felé. Ám ezeknek a jogoknak egyéb törvényekben is tükröződniük kellene, és ha ez meg is történik, gond van az értelmezéssel, mint ahogyan ez esetben is.

Nemcsak törvény, pénz is kell
Magyar Anna szerint a jogbiztosításhoz pénzügyi forrásokat is kellene rendelni. A törvényeket helyi szinten kell érvényesíteni, de kérdés, az önkormányzatok mennyire kapják meg a jogokat és pénzügyi keretet ezek biztosítására. Újabb kérdés, hogy ezek betartását szavatolják-e. A raportőr elmondta, támogatni kell, hogy a kisebbségi nyelvek fennmaradjanak. Kifogásolta azt is, amint a példában elhangzott, hogy az ötéves gyerektől elvárják az egészségügyben, hogy románul tudjon. Továbbá a szolgáltatóknak is alkalmazkodniuk kellene, empátiával kezelniük a kérdést, kétnyelvű levélben fordulniuk a fogyasztókhoz.
Egy hírügynökség tudósítója megkérdezte a jelentéstevőt, szerinte egy ötéves gyermeknek nem kell ismernie az állam hivatalos nyelvét. Erre Tamás Sándor reményét fejezte ki, hogy az újságíró nem gondolta komolyan a kérdést, hiszen egy ötéves gyerek még nem jár iskolába, s különben is milyen feltételek mentén döntik el, mit kellene tudnia egy ekkora gyereknek. A tanácselnök kifejtette, nagyon sok gond megoldódna, ha regionális nyelvként, a román mellett a magyart is hivatalossá nyilvánítanák. Ott, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, így a Székelyföldön is. Hangsúlyozta, nem a román nyelv ellenében, hanem amellett. Nem kérnek mást, csak ami az Európai Unió más országaiban természetes.
A prefektussal folytatott tárgyalásról nem árulhattak el részleteket, de mind Magyar Anna, mind Tamás Sándor általánosságban jelezte, nagyon jó politikusként védte saját álláspontját. Utóbbi a kormánymegbízott egy sajtónyilatkozatát kommentálta. A pályázati űrlapok egynyelvűsítése ügyében Sebastian Cucu azt állította, hogy tavaly azt sok román civil szervezet nem értette meg, mert rosszul volt lefordítva magyarról románra. Furcsa logika – tette hozzá. Ebből is arra a következtetésre jutott: a legjobb, ha a román mellett bevezetik a magyart is hivatalos nyelvként.
A kormánymegbízott – sajtóközleménye szerint – arra hívta fel a jelentéstevő figyelmét, hogy a Charta szellemé­ben nemcsak a kisebbségi nyelvek érvényesítésére kell figyelni, hanem arra is, hogy az ne történjék az állam hivatalos nyelvének rovására. Éppen ennek érdekében születtek meg intézkedései, ugyanis – jelzi a prefektus – a kisebbségi nyelv túlzott alkalmazása a román nyelv rovására történt.

Civilek petíciója
A jelentéstevőnek átadott petícióban a másfél száz civil szervezet felháborodottságának adott hangot a kormánymegbízott magatartásával szemben, mely szerint semmibe veszi a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy anyanyelvüket használhassák a helyi közhatóságokkal való kapcsolattartásban. Emlékeztetnek, azzal, hogy Románia tíz évvel ezelőtt jóváhagyta a Chartát, elkötelezte magát arra, hogy felügyeli, a közigazgatásban használják a kisebbségi és regionális nyelveket, az állampolgárok szóbeli vagy írásbeli kéréseiket ezeken a nyelveken nyújthassák be, és a válaszokat is ezeken a nyelveken kapják meg. Továbbá felügyeli, hogy a kisebbségi és regionális nyelveket beszélők anyanyelveken kitöltött irataikat érvényes dokumentumként nyújthassák be, a lakosság rendelkezésére bocsátja anyanyelvükön, vagy kétnyelvű változatban megszerkesztett nyomtatványokat és közigazgatási intézkedéseket, megengedi a közigazgatási hatóságoknak, hogy iratokat állíthassanak ki a kisebbségi vagy regionális nyelveken. A szervezetek felkérték az Európa Tanácsot, küldjön jelentéstevőket a térségbe, és ellenőrizzék a Románia által vállaltak betartását.