„Erős törvényhozás nélkül nem létezhet valódi demokrácia, koherens törvényi keret hiányában pedig nem fejlődhet az ország. Az önök küldetése alapvető fontosságú tehát az ország előmenetele szempontjából” – jelentette ki Klaus Iohannis tegnap a parlament két házának plénuma előtt. Az államfő Európa napja és Románia 1877-ben elnyert függetlenségének évfordulója alkalmából mondott beszédet.
Románia a jövőben is azon országok körébe kíván tartozni, amelyek célja az EU megerősítése. „Minél közelebb kerülünk ehhez a kemény maghoz, annál inkább számítunk majd az európai döntéshozatali folyamatban, annál nagyobb esélyünk lesz a fejlődésre. A mi érdekünk is tehát az integrációs folyamat folytatása és elmélyítése” – állapította meg. Hozzátette: Bukarest továbbra is célnak tekinti az euró bevezetését, valamint a schengeni övezethez való csatlakozást.
Iohannis szerint elvitathatatlan az a haszon, amelyet Románia számára a tíz évvel ezelőtti EU-csatlakozás eredményezett, és úgy véli: továbbra is a konszolidált európai demokráciák között van a helyünk, amelyekben tiszteletben tartják az állampolgárok jogait, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő.
Aláhúzta: a számok és a tények önmagukért beszélnek. Az elmúlt tíz évben a bruttó hazai termék szilárd növekedése, az export megkétszereződése, az átlagbér jelentős emelkedése mind kedvezően tükröződött az életszínvonalban. Románia nettó haszonélvezője volt az EU-tagságnak, hiszen az uniós költségvetésbe befizetett pénzek és a Brüsszelből lehívott kohéziós alapok közötti különbség Románia oldalára billenti a mérleg nyelvét, a haszon 27,7 milliárd euró volt. Még sikeresebb is lehetett volna régiói fejlettségének kiegyenlítése és az uniós pénzek lehívása terén, amivel megakadályozhatta volna lakosságának folyamatos elvándorlását, de ez nem az EU-n múlott, hanem a román hatóságokon – jegyezte meg. Az államfő szerint Romániának belső akadályokat kell leküzdenie, hogy megszabaduljon attól az igazságtalan önértékeléstől, mely szerint másodrangú állam az Európai Unióban. Túl kell lépni ezen az előítéleten – mondotta.
Néhány figyelmeztetést is megfogalmazott: a parlamenti képviselők és szenátorok felelőssége, hogy visszaállítsák az embereknek a törvényhozásba vetett bizalmát. Ezért ne csak a választási hozadékra gondoljanak egy-egy törvény elfogadásakor, hanem arra is, hogy hatásuk öt-tíz év múlva erősíteni vagy gyengíteni fogja-e az országot. Ne szűk csoportérdekeket szolgáló jogszabályokon dolgozzanak, a törvény mindenki számára legyen azonos érvényű – mondotta. Beszélt a februári tüntetésekről is, amelyek nyilvánvalóvá tették: az új generáció elkötelezett amellett, hogy új tartalommal és jelentéssel töltse meg a szabadság, jogállam és demokrácia fogalmát. Iohannis szerint a román történelem fontos pillanatai és megvalósításai mind azt az üzenetet közvetítik, hogy egy, a nemzeti értékekre épülő országprojekt megvalósításához politikai tisztán látásra, illetve a politikai osztály és a társadalom közötti összefogásra, kohézióra van szükség.
Az elnöki beszéd végén a parlament jóváhagyta egy NATO kémelhárító alakulat létrehozását Románia területén. Az együttes ülés a szenátorok és képviselők jogállását szabályozó törvény módosításának vitájával folytatódott, de a munkálatokat létszámhiány miatt felfüggesztették.