Hírsaláta

2017. május 11., csütörtök, Belföld

NEM VONZÓ ROMÁNIA. Románia volt 2015-ben az Európai Unió egyik legkevésbé népszerű turisztikai célpontja olyan országok társaságában, mint Szlovákia, Lettország és Luxemburg. Az ellenkező póluson Spanyolországot, Olaszországot és Nagy-Britanniát találjuk; a nem EU-s állampolgárok az utóbbi három országban töltötték el a vendégéjszakák 56,8 százalékát. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint a romániai, spanyolországi és portugáliai turisták kirándulásainak kevesebb mint 10 százalékának volt külföldi célpontja. A romániai, bulgáriai és görögországi lakosok 2015-ben kevesebb mint egy éjszakát töltöttek el más országban, a legkevesebben Romániából utaztak külföldre. (Mediafax)

SEBASTIAN GHIŢĂ SKYPE-ON. Videókonferencia keretében kíván részt venni az őt érintő tárgyalásokon Sebastian Ghiţă volt szociáldemokrata képviselő, aki tavaly decemberben megszökött a Romániában elkezdődött büntetőperei elől, és most a belgrádi központi börtönben ül. A bírák június 6-ra halasztották a tárgyalást abban az ügyben, amelyben Iulian Bădescu volt ploieşti-i polgármester ellen is vádat emeltek; Ghiţănak az igazságügyi minisztérium közvetítésével küldenek idézést. Ebben az ügyben azzal vádolják, hogy megvesztegette Bădescut (egy házat adott neki cserébe azért, hogy 2013-ban polgármesterként 1,5 millió lejes többlettámogatást ítélt oda törvénytelenül a ploieşti-i CSU Asesoft kosárlabdaklubnak). A per 2015 júliusában kezdődött, Ghiţă ellen megvesztegetés, hivatali visszaélésre való felbujtás és pénzmosás miatt, Iulian Bădescut pedig megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés vádjával állították bíróság elé. Ugyancsak június 6-án tárgyalja a legfelsőbb bíróság az országos korrupcióellenes ügyészség igénylését, amelyben egy harmadik előzetes letartóztatási parancs kiadását kéri Sebastian Ghiţă ellen. (Agerpres)
HAVAZOTT IS. Havas eső hullott és havazott is szerda reggel Hargita megye magasabban fekvő területein, a Gyilkos-tónál és Hargitafürdőn.  A legalacsonyabb hőmérsékletet a Bucsin-tetőn mérték, ott mínusz 2 Celsius-fok volt, Maroshévízen és Gyergyóalfaluban 2 fokot, Csíkszeredában 3 fokot, Székelyudvarhelyen pedig 4 fokot mutattak a hőmérők. Hargita megyében május 10-én 1976-ban mérték a leghidegebbet, akkor Gyergyóalfaluban mínusz 4 Celsius-fok volt. (Transindex)
A KIRÁLYSÁG NAPJA. A román királyság napja alkalmából a bukaresti Erzsébet-palotában szervezett ünnepségen mintegy 4000 meghívott vett részt. Délelőtt katonai ceremóniára is sor került. I. Károly román király fővárosi szobránál Margit hercegnő és férje, Radu herceg koszorút helyezett el tegnap. A délutáni fogadásra az ország minden megyéjéből és a Moldovai Köztársaságból is érkeztek meghívottak, a központi és a helyi hatóságok képviselői, az akadémiai, a kulturális, a tudományos, a politikai és az üzleti szféra jeles személyiségei. (Digi 24)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2017-05-11: Belföld - :

Cherecheş dolgozhat

Visszatérhet munkájához Nagybánya tisztségéből felfüggesztett polgármestere, Cătălin Cherecheş: a kolozsvári táblabíróság tegnap elfogadta fellebbezését, s ezáltal feloldotta az ellene elrendelt hatósági felügyeletet is.
2017-05-11: Belföld - :

Alkotmányos az anyanyelvhasználat

Nem sérti a román alkotmányt az a törvénymódosítás, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és szociális egészségügyi intézményeket ott, ahol jelentős számú kisebbségi közösség él – állapította meg egyhangúlag az alkotmánybíróság tegnapi ülésén. A törvénytervezet azokon a településeken követeli meg az egészségügyi intézményektől a kisebbség nyelvét beszélő dolgozók alkalmazását, ahol legalább ötezer lakos egy kisebbségi közösséghez tartozik, vagy ahol egy adott kisebbség a lakosság legalább húsz százalékát teszi ki.