A kiállítási anyagot a budapesti Városvédő Egyesület bocsátotta a múzeum rendelkezésére az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kérésére – mondotta a megnyitón Dimény Attila múzeumvezető, aki arról is szólt, hogy a kiállítás megálmodója Millisits Máté művészettörténész, és ez idáig a magyar nyelvterületen több mint ötven helyen mutatták be. Az alapkiállítás gyűjteménye Kézdivásárhelyen helyiektől kölcsönkért anyagokkal is kiegészült, Kovács Béla és felesége, Erzsébet egy 1868-ban kiadott Kálvin-bibliát és egy 1903-ban megjelentetett Újtestamentumot, Szőke Éva, a múzeum munkatársa pedig egy 20. század eleji református bibliát bocsátott a szervezők rendelkezésére. A tárlat anyagát Balogh Zoltán, a kézdi-orbai református egyházmegye esperese méltatta. Elmondása szerint a kiállítás középpontjában a vizsolyi biblia létrejöttét, annak fordítását, nyomtatását bemutató tablók, illetve a fordító, Károli Gáspár gönci református esperes-lelkipásztor életének be­mutatása áll, de a tárlat szervezői és megálmodói arra is felhívják a figyelmet, hogy milyen örökségből táplálkozott Károli Gáspár és munkaközössége. A pannókról az is megtudható, hogy eredetileg hét-nyolcszáz biblia készült Vizsolyban, és ebből ma ötvenhárom példány ismert, de bemutatják a biblia későbbi korokra, kultúránkra gyakorolt hatását is. Teljes egészében olvasható az egyik tablón Reményik Sándor A fordító című költeménye, egy másikon pedig Szász Károly egykori püspök Károli Gáspár szobra előtt címmel a bibliafordító tiszteletére írt versének részlete. Két 20. századi bibliafordítóról is megemlékeznek: Czeglédy Sándorról, aki az Ó- és az Újszövetség fordítását is elkészítette, és Ravasz Lászlóról, aki az Újszövetséget fordította le a korábbi szöveget tiszteletben tartva. A tárlatot kis méretű szobrok és domborművek egészítik. ki. A vizsolyi biblia 425 éve című kiállítás május 21-ig tekinthető meg.