Kálnok, akárcsak a szomszédos Zalán, valamikor önálló vezetéssel bírt, maguk rendezték saját gondjaikat. Visszafelé ne menjünk – szól a helyi vélemény –, mert akkor megvolt a gazdasági erő, a birtok szent volt, de az elmúlt fél évszázad bajaiból nem lehet egykönnyen kilábalni. Akkor már a nagyobbacska iskolás gyermek is a mezőn dolgozott, de az eltelt évtizedek fiatalságának nagy része máshol keresi a boldogulást. Most még szép a mező, ám ha kihal a ma még erejében levő generáció és a nyugdíjasok csapata, kérdés, hogy merre fordul majd falvaink élete.
Új szélsárkány és orgonaillat
Különben csend van – mondhatnánk a költő Bartalissal együtt, és május. Lila és fehér orgonák ontották illatukat minden irányból, serényen mozgó helybeliek igyekeztek bajaik rendezésére. Nyugalom ülte meg a falut, a helyiek nem gondjaikkal álltak elé, hanem a falu jó hírein örvendeztek. Mi is örömmel láttuk, hogy az unitárius egyházközség haranglábjának tetején messzire fehérlik az új zsindelytető, magabiztos kézzel dolgoztak-kalapáltak a magasban a székelyvarsági mesterek.
– Nagy álmunk teljesült –újságolta örömmel Szabó Adél unitárius lelkész –, a műemlékvédők, merthogy haranglábunk műemlék, csak székelyvarsági, kézzel készült zsindelyből engedélyezték a tető befedését. Bálint Ferenc varsági csoportfelelős elvállalta ugyan, már dolgoznak is, de ha nem támogatott volna anyagilag a Rómer Flóris Terv alapjaiból a Teleki László Alapítvány, a 187 lelket számláló és zömében idősebbek által fenntartott gyülekezetünk önerőből nem tudta volna megmenteni az 1781-ben épített haranglábunkat. Megsegített a Fennvaló és az Anyaország, ugyanis a zsindelyezést megelőzően meg kellett erősíteni az egész haranglábat, s annak kivitelezésére a tavaly kaptunk támogatást a Bethlen Gábor Alaptól. Ha minden közös óhajunk szerint alakul, ősszel avató hálaadó istentiszteleten mondhatunk imát.
Új, az uralkodó szél irányát jelző szélsárkány csillog már a napfényben a harangláb tetején, s miként a lelkész elmondta, 1928-ban készült értékes emlékiratot és fényképeket találtak a toronygömbben, mely helyére a jelenlegi időkről és egyháztörténeti adatokról helyeztek el új dokumentumokat.
Lezajlott a bensőséges hangulatú anyák napi istentisztelet, és öt fiatal (négy lány és egy fiú) készül hitet tenni vallása mellett a soron levő konfirmáción, de jubileumi konfirmációs ünnepségre gyűlnek az 50 évvel ezelőtt konfirmáltak is. Emelkedett lélekkel és lelkesedéssel jegyeztük az unitáriusok terveit. A keblitanács (értsd: presbitérium) kijelentette, hogy „székely asszony lelkészünket meg akarjuk örvendeztetni egy, a parókia elé állítandó székely kapuval”. Szabó Adél örömmel mondta, hogy a gyülekezet felvállalja a segítséget és részvételt azon az emlékünnepségen, amelyet Kálnok szülöttének, a jeles színművész, székely humorista és író Hosszú Zoltán (1897–1944) születésének 120. jubileumán szándékoznak megszervezni szülőfalujában és Sepsiszentgyörgyön. Túlmenően ezen, a kálnoki unitáriusok lélekben már készülnek a jövő évi ünnepségekre, amikor a magyar unitárius egyház fennállásának 450. évfordulóját ünneplik.
A reformáció jubileuma
A 240 lelket számláló, az utóbbi időben lélekszámában megnövekedett református gyülekezet fölött sem repül el esemény nélkül a reformáció félezredik évfordulója – derült ki beszélgetésünkből Tóth Anna kálnoki lelkipásztorral. Egy anyaországi gyülekezet támogatásának köszönhetően, kedvezményes, Erdélyre és európai útra kiterjedő tanulmányi kirándulásnak lehet majd résztvevője gyülekezetének egy csoportja június 19–22. között, amelyen megismerkedhetnek jeles protestáns emlékhelyekkel-emlékekkel, többek között Misztótfalusi Kiss Miklós szülőfalujával, a nyomdász emlékével, aki 3500 példányban adta ki saját költségén az 1645-ös évi amszterdami magyar nyelvű Bibliát.
– Október 29-én feliratos emlékkopja-állítással és ünnepi istentisztelettel emlékezünk nagy évfordulónkra, rendezzük a református temető bejárati övezetét és félszáz emlékfát ültetünk az ünnep alkalmából a temetőkertben – részletezte a lelkipásztor, s szólt gyülekezetének jövőbeni elképzeléseiről. Pályáztak a megyei tanácshoz a restaurált műemlék templomot körülölelő egykori várfal és az azon található régi napóra teljes felújítására, s még idén folytatni akarják a régi református parókia telkén megkezdett és tervezett munkálatokat. Be szeretnék fejezni az ifjúsági műgyepes sportpályát, rendezni az övezetet, szemétládákat és padokat akarnak elhelyezni, hogy a terület alkalmas legyen szabadtéri rendezvényekre is. Távlati terve a presbitériumnak a telken álló csűr lebontása, melynek helyére már meg is álmodtak egy új gyülekezeti házat, majd lebontanák a tarthatatlan állapotba került régi papi lakást, és rendeznék helyét is.
Befejezték a kálnoki ravatalozó épületét, amelyhez a területet a református gyülekezet biztosította. Elégedett-e a lakosság? – kérdeztük Váncsa Béla egyháztagtól. Most már igen, mert ez a kálnokiaké, mindenkié – hangsúlyozta, célozva arra, hogy a kezdetekkor nem voltak ennyire egybehangzóak a helyi vélemények.
A községházán
Karácsony László alpolgármestertől a hétköznapi dolgok felől érdeklődtünk, főleg azokról a pályázatokról, amelyek a Sepsikőröspatak községhez tartozó Kálnokot is érintik. Karácsony elmondta, idén zöld utat kaptak a községközpont szennyvízhálózatának a lefektetésére, s bár a közös tervezetben Kálnok is benne van, az itteni rendszer kiépítésének egyelőre többrétű az akadálya. Lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kőröspataki hálózat folytatásaként a kálnokit is elvégezhessék.
Kálnok is részese lesz annak a fejlesztési minisztériumnál nyertes pályázatnak, amely mind a két település kultúrotthonának a felújítását, teljes körű korszerűsítését (kazánház, mosdók stb.) irányozza elő. A jövőbeni kilátások között szerepel a község erdős területein levő utak felújítása-javítása.
Jeleztük a helyiek panaszát is, miszerint felette leromlott és kátyús lett a kálnoki iskola és az unitárius templom felé tartó makadámutca. Hamarosan útgyaluval fogjuk járhatóvá tenni – ígérte az alpolgármester.