Az est folyamán díjazták a legjobb eredményeket elért tenyésztőket, a kiállításon díjat kapott négy gazdát a Kovászna megyeiek is jutalmazták, az ajándékcsomagok mellett babérkoszorúval is tisztelegtek a kiemelkedő eredményeket elért charolais-tenyésztők előtt. A kitüntetést értékelték, másnap, a kiállítás hivatalos díjkiosztó ünnepségén az egyik koszorú ott volt a győztes charolais tehén nyakában, a háromszéki díjakat Kozma Béla, a megyei mezőgazdasági igazgatóság helyettes vezetője adta át. A vacsora jó alkalmat nyújtott a beszélgetésre, tapasztalatcserére.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete mai formájában 1992-ben alakult meg (ezt megelőzően a magyar charolais-tenyésztőket az 1989-ben létrejött, gazdasági társaságként működő  Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése – rövid neve: MACHATE – fogta össze). A tagság tulajdonában jelenleg 12 300 szarvasmarha van, ezek nem mind fajtatiszta tenyészetekben találhatók, a charolais bikákat keresztezésre használó gazdák is tagok lehetnek. A fajtatiszta egyedek száma 4500.
Az egyesület fő tevékenysége gyakorlatilag a törzskönyvezés, amely állami felügyelet mellett zajlik. A tagok e mellett további előnyöket is élveznek. Igényes és következetes adatgyűjtésben – pedigré, gyarapodás, küllemi, izmoltsági, faggyússági téren –, világszínvonalú tenyészértékbecslésben (BREEDPLAN) részesülhetnek. Az eladó állatokat az egyesület hivatalos honlapján hirdethetik meg, tenyészbikát és pedigrés tenyészüszőket nevelhetnek. Támogatást kapnak spermadepóra, közös spermaimportra, tenyészállatimportra. Igény esetén helyszíni szaktanácsadásban részesülhetnek, tenyészállatversenyeken, közösségi eseményeken, tenyésztői esteken vehetnek részt. Szakmai továbbképzést kaphatnak regionális tanácskozásokon, konferenciákon. Árkedvezményt kaphatnak a tagság tenyészbikaparkjának szervezésében történő szakszerű andrológiai szűrésen. Ingyenesen használhatják a GULYÁS Törzskönyvezési és Telepirányítási Programot, melyet folyamatosan frissítenek. Összegezve: az egyesület azért alakult, hogy közbejárhasson a tenyésztés hatékonyságának növelésében, a gyűjtött adatokat elemezze, ezek alapján tenyészértéket számoljon – tudtuk meg az egyesület vezetőitől.
Konkrétan nem foglalkoznak értékesítéssel, ezen a téren az egyesület honlapjának szolgáltatásait vehetik igénybe a tagok. Megkeresés esetén a fajállatok behozatalában segítenek, erre egyre nagyobb az igény. Volt egy próbálkozásuk tenyészbika-szövetkezet létesítésére, de ez nem működött a 27 százalékos áfa miatt, melyet sehogy sem tudtak lefaragni. Később az áfát öt százalékra csökkentették, ez már elviselhetőbb, így kilátás nyílt arra, hogy értékesítési részleget szervezzenek. Az egyesület keretében megszervezett értékesítés veszélyekkel is jár, erre franciaországi példát hoztak fel, ahol „emberi dolgokból” származó nézeteltérések születtek a tagok között. Következtetésként elmondták: nem annyira jó összemosni az egyesületi tevékenységet az értékesítéssel, az egyesületnek inkább az érdekképviseletet, hivatalokkal való kapcsolatot kell biztosítania.
A húshasznú szarvasmarha piaca nagyon ingadozó, a tavalyi év második felétől számítva mostanig az értékcsökkenés eléri a harminc százalékot. Jónak számított eddig a török piac, de ezt az ottani államvezetés gyakorlatilag monopolizálta, egy-két cégnek (melyek a török államfő érdekkörébe tartoznak) adta ki. A Törökországba exportált üszők értéke csökkent, ennek ellenére az országban nőtt az értékük. Olcsón vesznek, drágán adnak el. A felnőtt állatok értéke is csökkent, gyakorlatilag egy hatszáz kilós bikáért annyit adnak, mint egy háromszáz kilós bikaborjúért – értékelték a húsmarha piacának jelenlegi helyzetét.