A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. Ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Az eljárás oda vezethet, hogy felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban – addig azonban nagyon hosszú az út, és igen széles körű konszenzusra lenne szükség.
Féltik a jogállamiságot
Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt. A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát, készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a 7. cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, „enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata–liberális–zöldpárti–radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés. A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a „szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a 7. cikk megindításának lehetőségét, ha más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: lejárt a szavak ideje, az EP-nek kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben.
Messzi még a szavazati jog felfüggesztése
A tegnapi szavazás dacára továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, amelyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amelyben kezdeményezi az eljárást megindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az EU alapértékeinek csorbulására. Végső szankció gyanánt a tanács úgy dönthet, felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.
Politikai támadás Magyarország ellen
A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Parlament határozatára. Szerinte az európai intézmények nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás „gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak nevezte az uniós parlament határozatát, és elutasította az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben. Úgy látják, a baloldali frakciók által beterjesztett, Magyarországot elítélő határozat célja az illegális bevándorlás Magyarországra kényszerítése. Kijelentették, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre az Európai Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén – hangsúlyozták.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az „orbáni önkény” elleni harcban. Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy vélekedett, az Európai Parlament megmutatta: a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot.
A Jobbik által delegált Balczó Zoltán független képviselő közölte: a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikke elindításáról szóló állásfoglalást, amely eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be. A Jobbik képviseletében mandátumot szerzett Morvai Krisztina független képviselő felszólalásában hangsúlyozta, az EP határozata kontraproduktív, hiszen minél jobban támadják Magyarországot, a magyarok annál jobban kiállnak mellette.
