Bethlen Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részinek ura és a székelyek ispánja 1616. június 30-án Gyulafehérváron kiadott oklevelével dálnoki Székely Lászlónak elismerte és megerősítette az apja által szerzett nemességét, és címert adományozott neki. A leírás szerint az apának, néhai dálnoki Székely Istvánnak Báthori István, Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme Losonc (Lancz Coronensis) várának ostrománál tett katonai szolgálatai elismeréseként adományozott nemességet. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi.
A 42 cm magas, 68,5 cm széles, pergamenalapú, latin nyelvű armálisban az adományos neve először Ladislaus Zekelÿ de Dalnok alakban szerepel, aztán a vezetékneve váltakozva Sekelÿ és Zekelÿ változatban jelenik meg. Apja Stephanus Zekelÿ de Dalnok névvel szerepel. Az adományozó Gabriel Bethlen néven van feltüntetve, és aláírása is ugyanúgy szerepel. Báthori István, Erdély korábbi fejedelme csupán lengyel királyi és litván nagyfejedelemi minőségében említtetik, a kor szokása szerint uralkodóként mindössze latin keresztnévvel jelenik meg: Stephanus. A dokumentumot ellenjegyezte Bölöni Gáspár (Caspar Beöleönÿ) titkár.
A címer leírása: kék katonai pajzs mezejében vagy telkén épített vár vagy erődítmény közelében vörös ruhás, egész alakos ember kezében égő faágakkal a várat felgyújtani látszik. A pajzsra zárt katonasisak van helyezve, melyet drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített királyi korona fed. A sisak csúcsából különböző színű szalagok omlanak alá.
A címerfestmény stílusa a Bocskai István kancelláriájában született címerfestményekre emlékeztet. A címerleírás nem említi, de a festő zöld talajt rajzolt a pajzs talpába, azon áll a díszes vár és az arany (sárga) csizmás férfi az égő rőzsenyalábbal. A sisaktakaró kék-arany, illetve vörös-ezüst, igen dús. Az egészet rózsaszínnel, kékkel és zölddel csíkozott brokátra emlékeztető, kék szélű címerszőnyegre helyezték. A címerkép dálnoki Székely István egykori hőstettére, Losonc várának felgyújtására utal.
A dokumentumot vörös-fehér-kék-zöld selyemszálakból sodort zsinórra fűzött függőpecséttel erősítették meg. A természetes színű viaszágyba helyezett vörös viaszpecsét kör alakú, mezejében három pajzs szerepel. Fent középen barokkos díszítésű pajzsban két, nyakukon átnyilazott, szembefordult hattyú, az iktári Bethlen család címere. Ennek alsó felét két pajzs övezi. Elöl (szemből nézve bal oldalon) a pajzs feléből növekvő sas, a hátsó pajzsban nap és növekvő holdsarló alatt három sorban elhelyezett hét (három-három-egy) bástya. A felső pajzs fölé a pajzs két oldalán elhelyezkedő, szembenéző oroszlánok zárt uralkodói koronát tartanak. A két alsó pajzsban Erdély címerének elemei láthatók: a növekvő sas a vármegyéket, a nap és holdsarló a székelyeket, a hét bástya a szászokat jelképezi. A pecsét körirata Bethlen Gábor korábban felsorolt címeit tünteti fel latin nyelven, rövidítésekkel.
