A hivatalban lévő államfő, Hasszán Rohani nyerte meg az iráni elnökválasztást. Rohani a pénteken tartott első fordulóban megszerezte az érvényes szavazatok 58 százalékát, így nincs szükség második fordulóra. Az iráni választási iroda adatai szerint több mint 40 millió szavazó vett részt az első fordulóban.
A szombat délig összeszámolt közel 39 millió érvényes voksból majdnem 22,8 millió érkezett a mérsékelt irányvonalat követő Rohanira, aki négy éve azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy nyitottabbá teszi Iránt, és több szabadságot biztosít otthon az iráni állampolgároknak. Legfőbb riválisa, a klérus körében nagy befolyással bíró, radikális konzervatívként számon tartott Ebráhim Raiszi a voksok 39,7 százalékát szerezte meg. A politikai tapasztalattal nem rendelkező Ebráhim Raiszi volt teheráni főügyészről azt tartják, hogy közel áll a legfőbb vallási és politikai vezetőhöz, Ali Hámeneihez, sőt, egyes vélemények szerint akár Hámenei utódja is lehet majd. Rohani két évvel ezelőtt megállapodott a vezető nagyhatalmakkal az iráni atomprogram visszafogásáról a gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe. Raiszi, aki a legszegényebbek támogatását ígérte, és a hazai termelésre és a befektetésre épülő „ellenálló gazdaságot” tekinti elsődlegesnek, keményen bírálta az atommegállapodást, amely szerinte nem hozta meg a várt gazdasági hasznot. Rohani újraválasztásához az elsők között gratulált Irán szövetségese, Bassár el-Aszad szíriai elnök. Vlagyimir Putyin orosz elnök annak a reményének adott hangot, hogy Moszkva és Teherán a jövőben is együtt fog működni a Közel-Kelet és a világ békéjének és stabilitásának megőrzésén. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki: Rohani második mandátumát arra fogja használni, hogy véget vessen Teherán ballisztikus rakétákkal végzett kísérleteinek, és felszámolja Irán „terroristahálózatát”.
