Farkas Réka
Szűk hónap van csak már hátra a tanévből, ballagási, majd vizsgalázban égnek az iskolák, megmérettetések, mérlegkészítések ideje következik. No, meg a lehangoló statisztikáké. Az eredmények gyökeres jobbulására nem számíthatunk, hisz lényegében semmi sem változott az évek óta bírált, rendkívül rosszul tejesítő romániai oktatási rendszerben.
Mi, romániai magyarok szívesen áltattuk magunkat, hogy a nagy rosszon belül a magyarul zajló oktatás talán kicsit jobb, gyengébbek ugyan az eredmények, de ezért elsősorban a román nyelv és irodalom rossz módszertana okolható, más tantárgyak esetében a magyar átlag az országos fölé emelkedik. A múlt héten azonban kiderült, ez egyáltalán nincs így. Kolozsvári szociológusok az elmúlt öt esztendő eredményeit mérték fel, és arra a következtetésre jutottak, jó pár százalékkal elmarad a magyar diákok teljesítménye az átlagtól – és bizony az anyanyelvünkön oktató tanárok is felkészületlenebbek.
Az elmúlt évek nyolcadikos képességvizsgáinak és az érettségik eredményeinek vizsgálata kimutatja, hogy a magyar nyelv és irodalmon kívül mindenben gyengébbek fiataljaink, mint román társaik. A nyolcadikosok közül országosan 73 százalék kapott ötösnél nagyobb jegyet, a magyarok aránya 70 százalék, s az még csak hagyján, hogy románból 44,5 százalék a bukási arány, de matematikából is 4 százalékkal az országos átlag alatt maradnak gyermekeink, és román társaiknál 6,5 százalékkal kevesebben kaptak csak magasabb, 8,5–10-es közötti osztályzatot.
A végzős diákoknál még lehangolóbbak az eredmények, öt év alatt az országos átlagnál 8 százalékkal kevesebb magyar diák szerezte meg első próbálkozásra az érettségi oklevelet, szakiskoláink a hasonló román iskoláknál is rosszabbul teljesítenek, és ugyanez a helyzet a vokacionális képzés esetében. A szakiskolákban 10 vagy akár 20 százaléknyi különbség is lehet az átmenési arány között, de lehangoló a helyzet a pedagógiát végzők esetében is, majd 7,5 százalékkal kevesebb magyar diák vizsgázik sikeresen, és fél jeggyel kisebb az általánosuk. A magyar gyerekek záróvizsga-eredményei általában gyengébbek románból, de idegen nyelvből és matematikából is, a magyaron kívül csak a választott tantárgyaknál elért jegyek közelítenek a román átlaghoz.
Kritikus pontokra irányítják a figyelmet a felmérést készítő szociológusok, vészharangot próbálnak kongatni, jelezni, a romániai magyar oktatás gondjait egy általános reform sem oldja meg, a sajátos problémákat sajátos módon kellene orvosolni. Ha nem veszi komolyan figyelmeztetésüket a szakma, a politikum, a szakadék egyre mélyül, és már nemcsak a magyar gyermekek jelentős százaléka bukik meg sorsdöntő vizsgákon, hanem az egész romániai magyar oktatás. Ez a vég kezdetét, az pedig magát a véget jelentené az erdélyi magyarság számára.
