A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és kisebb szövetségesük, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ), valamint az RMDSZ támogatta a jogszabályt, az ellenzéki pártok fenntartásokat fogalmaztak meg vele szemben. Mint ismert, a kormánykoalíciót alkotó pártok szerint a bértörvény módosítására azért van szükség, mert jelenleg nagy  jövedelemkülönbségek figyelhetők meg a különböző intézményekben dolgozó, azonos munkakört végző közalkalmazottak esetében – amint azt felszólalásában Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is hangsúlyozta. Emellett a hatóságok remélik, hogy a bérnöveléssel lassítható a lakosság külföldre vándorlása.
A Nemzeti Liberális Párt, a Népi Mozgalom Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelenlegi formájában ellenezte a tervezetet, mivel szerintük az nem oldja meg a bérkülönbségek kérdését, csak újabbakat hoz létre, emellett nincs kellően megalapozott költségvetési fedezete, illetve rövid távon tömeges elbocsátásokhoz vezethet a közigazgatási egységekben, valamint árrobbanáshoz. Az ellenzéki alakulatok azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy szélesebb körű konzultációnak kellene megelőznie egy ehhez hasonló törvény elfogadását.
A szenátus munkaügyi szakbizottsága több módosítást is elfogadott a tervezettel kapcsolatosan, ezeket a felsőház plénuma tegnap jóváhagyta. A módosítások közé tartozik többek között az adóhivatalban dolgozó köztisztviselők bértáblájának átalakítása, amely megegyezik a központi intézményekben dolgozók bértáblájával. Egy további módosítás értelmében az önkormányzat vezetője is részesül a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban, egy másik előírás szerint 12 havi zsoldnak/bérnek megfelelő temetkezési segély járna a katonáknak és a rendőröknek és 15 százalék bérpótlék a fogyatékkal élő személyeknek.
A tervezet értelmében ugyanakkor a helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó, így a városi polgármesterek bére a lakosság számának függvényében 7250 és 13 050 lej között lesz.
A bizottság 15 százalékos bérpótlékot határozott meg a munkaügyi, illetve a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottjainak. Emellett 10 százalékos pótlék jár a kormányfőtitkárság alkalmazásában álló, a törvényalkotási folyamat lezárásában részt vevő alkalmazottaknak és 15 százalékos az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség azon munkatársainak, akik a titkosított dokumentumokat kezelik. Növelik továbbá az egyetemek igazgatóinak és főtitkárainak bérét.
Az első béremelések már július 1-jétől várhatók, ha a jogszabályt sikerül elfogadnia a parlamentnek. Ebben az esetben ugyanis a képviselőház rendelkezik ügydöntő jogkörrel.
A tervezet 2017 és 2022 között lépcsőzetesen, átlagban 56 százalékkal növeli a közalkalmazotti béreket. Az alacsony fizetések – például a kezdő tanároké és orvosoké – csaknem megkétszereződnek, a magasabb jövedelmek kisebb mértékben emelkednek.