Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) soha nem mond le a terrorizmus legyőzéséről, a terrorcselekmények elkövetői – akiket ki kell vonni a társadalomból – vesztesei ennek a harcnak – szögezte le Donald Trump amerikai elnök Brüsszelben a NATO-tagállamok csúcstalálkozóján tegnap. Trump a NATO új központjának kertjében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor kijelentette, a katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte.
A Manchesterben hétfőn elkövetett gonosz és barbár terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel. A terrorizmust meg kell állítani, vagy az a horror, amelyet Manchester és több más város is megtapasztalt, örökre folytatódni fog. Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, hogy ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Az amerikai elnök beszédében kijelentette: minden NATO-tagországnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek. Igazságtalannak nevezte, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizetik az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását. Határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, az emlékmű – amely a New York-i World Trade Center ikertornyai egyike 107. emeletének megmaradt vasbetondarabja – az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak állít emléket, továbbá közvetve a NATO alapító egyezménye központi elemének számító kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikknek. A NATO történetében ugyanis ezen egyetlen alkalommal kérte egy tagország – az Egyesült Államok – a szövetség alapszerződésének a közös védelemről szóló 5. cikke alkalmazását. A kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti, és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást. A főtitkár a NATO új székházának kertjében felavatott másik emlékmű, a berlini fal emlékművének avatásakor aláhúzta, mindkét emlékmű hangsúlyozza a szövetség szerepét, egyik a hidegháborús idők végét idézi fel, a másik pedig a terrorizmus elleni küzdelem terén való elkötelezettségét. Angela Merkel német kancellár az emlékmű felavatásakor elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte. A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani – vélekedett.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően bejelentette: az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz. Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi koalícióhoz való NATO-csatlakozás hathatós politikai üzenetet hordoz, a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a terrorizmus elleni küzdelem mellett.
