Nem tekinti járható útnak Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt az elképzelést, amelyet a kormánykoalíció a központosítás csökkentésére keretstratégiaként kidolgozott. Az önkormányzati vezető szerint, noha még konkrétumok nincsenek, túl hosszas eljárásról van szó, amely a végén eredmény nélkül zárulhat, ezért észszerűbb lenne az alkotmánybíróság által 2013-ban javasolt megoldáshoz folyamodni.
A decentralizáció kérdése a megyei tanácsok egyesületének országos gyűlésén is előkerült, Sorin Grindeanu kormányfő pedig arról biztosította a jelenlévőket, hogy nem áll szándékukban fenntartani a jelenlegi állapotot, ugyanis lassan négy éve érdemi szó sem esett az elképzelésről. A miniszterelnök bizonyítékként felhozta: a kormány már elfogadta a decentralizáció általános stratégiáját.
Tamás Sándor, aki maga is részt vett a keddi tanácskozáson, lapunknak kifejtette: örömükre szolgál, hogy a decentralizáció kérdése ismét terítékre került, de politikai nyilatkozatokkal az elmúlt húsz év során tele lett a hócipőjük. Az önkormányzati vezető a gyűlésen is felvetette, hogy 2013-ban elkészült egy ágazatokra lebontott decentralizációs törvénytervezet, amelyet az akkori – a jelenlegivel szinte megegyező – kormánykoalíció felelősségvállalással terjesztett a parlament elé. A törvényhozó testület el is fogadta azt, de az alkotmánybírósági normakontrollon elbukott a jogszabály. A taláros testületnek az volt a kifogása, hogy ne egy jogszabályon belül rendelkezzenek a különböző intézményekről, illetve a hatáskörök leosztásáról, hanem minden egyes ágazatról külön törvényt fogadjanak el. Tamás Sándor szerint tehát egyszerű a megoldás: „ha volt egy törvény, amelyet végigtárgyaltunk, s amelyben házszámra lebontva tisztázva volt minden – például a mezőgazdaság, ifjúság, sport, környezetvédelem ágazatában –, azt az ágazatok szerint darabokra kell bontani és egyenként jóváhagyni”. Ehhez képest a jelenlegi kormány elfogadott egy keretelképzelést, a különböző államigazgatási intézmények pedig három hónapot kaptak arra, hogy megfogalmazzák meglátásaikat a stratégiát illetően, majd valamikor egy bizottság létrehozása következik – részletezte a politikus, hozzátéve: attól tart, ebből az egészből végül nem lesz semmi. A tanácskozáson egyébként több példát is felsorolt arra nézve, hogy a decentralizáció helyett milyen fejetlen döntések születnek, sőt, esetenként éppen a központosítás erősítése zajlik mind a mostani, mind a korábbi kormányok irányítása alatt.
Tamás Sándor szerint mindezek ellenére van remény arra, hogy jó irányba mozduljon el az egész, egyrészt abból kifolyólag, hogy a decentralizáció az egyetlen járható út hosszú távon (amint azt számtalan európai példa is mutatja: ahol bevezettek valamilyen decentralizációt, az gazdasági és társadalmi fellendülést hozott a térségben), és ezt egyre többen felismerik Romániában is, másrészt a politikai szándék is ebbe az irányba látszik elmozdulni, egyebek mellett abból kifolyólag, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt rendelkezik a legtöbb polgármesterrel, illetve megyei testületi elnökkel, és ők is nyomást gyakorolnak az alakulatra.
Érdeklődésünkre Tamás Sándor elmondta: a hatáskörök átadása – különálló jogszabályok révén – forráshozzárendeléssel történne. Ami az általa felvázolt lehetőség támogatottságát illeti, az elnök rámutatott: elviekben a tanácskozáson részt vevők elismerték a helyességét, de véleménye szerint a kérdésben egy személy vehető komolyan, Sevil Shaideh kormányfőhelyettes, a közigazgatási tárca vezetője, ő egyrészt ismeri a helyzetet – mivel a közigazgatásból érkezett –, másrészt ő az egyetlen, aki valóban elkötelezettnek tűnik, hogy végigvigye, és tudja, mit kell tennie.
