Trump megelégelhette az ellene folyó állandó áskálódást, ezért felpattant elnöki különgépére feleségével és egynéhány hozzátartozójával, s miként a gólyák ősszel, Afrikáig meg sem állt. Úti célja alapján viszont ismét bebizonyosodni látszik, hogy az Egyesült Államok elnökének azt választ(at)ják meg, akit a fegyvergyártók akarnak. Ez lehet a magyarázata, hogy legelőször repülője orrát Szaúd-Arábia irányába fordította, tán hálából, amiért a választások során, ha titokban is, de segítették egy bomba jó fegyverüzlet tető alá hozásában. Ott ellejtett egy kardos harci táncot, amelyet háborúba vonulás előtt szoktak, és nyélbe ütött egy 105 milliárd dolláros fegyverüzletet, majd továbbutazott Izraelbe. A közeledés Amerika és Szaúd-Arábia között (kő)olajozottan működik, lévén az utóbbié a világ második legnagyobb olajmezője, ahonnan a drága nedű Amerikába folyik. Trump a bombaüzletek sikerének mámorában már elfeledkezett korábbi iszlámellenes kijelentéseiről is, amelyeket a választási kampányában eresztett meg. Most sokkal békülékenyebb hangját hallatta, és amerre csak megfordult, békegalambocskákat eregetett a levegőbe. A békeharc szellemében az exportált puskák csövébe egy-egy szál szegfűt dugnak és ágyúik csövébe békegalambfészkeket raknak majd az amerikai fegyvergyártók.
Érdekes, hogy az elnök nem tekintette meg az arab tavasz szárba szökkent demokráciájának lassan beérő, de citromízű gyümölcsét Líbiában és más arab országokban. De nem vitt olajágat a polgár- és másfajta háborúkat viselő Szíriába sem. Az izraeli–palesztin szembenállásban jó lenne a béke bajnokaként megnyugvást hoznia, de olyan konfliktusokban, ahol egész jól fogynak a gyilkos fegyverek, nem érdemes. Sokan azon csodálkoztak, hogy az orosz külügyminiszterrel egyezkedett, és állítólagos hadititkokat árult el nekik. De lehet, csupán a fegyverpiac felosztásáról tárgyaltak, hiszen az orosz fegyvergyártásnak is meg kell élnie valamiből.
Trump és csapata Izraelből Róma felé vette útját, ahol még a pápával is találkozott. Valószínűleg avégett, hogy a fegyvereladások és az Amerikában dívó halálbüntetések miatt  Szent Péter utódja Trump lelki üdvéért protekcióért járjon közbe a Fennvalónál. Végül ellátogatott a NATO brüsszeli tanácskozására, hogy ismét követelje: a tagállamok emeljék hadi kiadásaikat, amivel majd az amerikai hadigépezetet pénzelik.
A hírközlő szervek állandóan árgus szemekkel és fülekkel követték és magyarázták minden mozdulatát, szavát. Nem csoda, ha hatalmas figyelmet szenteltek annak a világrengető eseménynek, amikor az izraeli landolás után az elnök meg akarta fogni neje, Melania kezét, amelyet ő lerázott. Ezek után bánatában férje elment a jeruzsálemi siratófalhoz sírni. Pedig a feleség tettére egyszerű a magyarázat. Ugyanis amikor a német kancellár, Angela Merkel járt az amerikai elnöknél, Angela is kezét akarta nyújtani neki, amit Trump elutasított. Most a kancellár asszony iránti szolidaritásból saját felesége tette ugyanezt vele. De az is lehet, csupán mérgében, amiért a repülőúton kedves férje némi célzást tehetett arra vonatkozóan, hogy új keletű iszlámbarátsága jeleként esetleg Amerikában is bevezeti a többnejűséget.