Nehézkes a cseh–német megbékélés

2017. május 27., szombat, Világfigyelő

Pavel Belobrádek cseh kormányfőhelyettes híve a cseh–német megbékélésnek, de a második világháború után kiadott Benes-dekrétumok érvényességét nem szüntetné meg. A kereszténydemokrata politikus erről egy tegnapi interjúban beszélt.
 

 

A téma azután került a cseh közvélemény érdeklődésének homlokterébe, hogy Pavel Belobrádek bejelentette: részt vesz a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szervezete, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) hagyományos évi közgyűlésén. A kereszténydemokrata Belobrádek az eddigi legmagasabb rangú cseh politikus, aki részt vesz ezen a rendezvényen. Útjára Daniel Herman kulturális miniszter is elkíséri, aki szintén a kereszténydemokrata párt (KDU–CSL) tagja. „Ez bizonyos gesztus, amely hozzájárulhat a (cseh–német) megbékéléshez” – jelentette ki Belobrádek az interjúban. „Mindazt a brutalitást, amely a háború előtt, a háború alatt és utána történt, nem szabad elfeledni. Ugyanakkor igyekezni kell megbocsátani és a jövőbe tekinteni” – tette hozzá. „A régi kegyetlenségek nem adhatnak okot arra, hogy a következő generációk gyűlöletet érezzenek egymás iránt” – magyarázta álláspontját a kormányfőhelyettes. „Václav Havel (1993–2003 közötti cseh államfő) már bocsánatot kért, ez elég” – válaszolta arra a kérdésre, hogy bocsánatot kíván-e kérni a közgyűlésen a szudétanémetek kitelepítéséért. A kormányfőhelyettes elutasította azt a véleményt, hogy részvételével az SdL küzgyűlésén politikai öngyilkosságot követne el. Meggyőződése, hogy miután a kitelepített szudétanémetek lemondtak vagyoni követeléseikről a cseh állammal szemben, Prága részéről is lépni kell. Ugyanakkor a hírhedt Benes-dekrétumok megszüntetésére nem lát okot.
A Benes-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh–német, illetve a cseh–bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh–német megbékélési nyilatkozat rendezte. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Necas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédé­ben sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt. A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség 2015-ben közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve a megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben azóta a kongresszusokon a Benes-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2017-05-27: Belföld - :

Magyarázatot vár Brüsszeltől Dragnea

Levélben kér magyarázatot Liviu Dragnea Jean Claude Junckertől az Európai Bizottság Romániával szemben tanúsított hozzáállásáról. Erről egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt a szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap Romániáról készült jelentésében közzétett becslések sem a valós gazdasági adatokon alapulnak.
 
2017-05-27: Belföld - :

Kiszállnak az erdőőrzésből

A kormány tegnapi ülésén elfogadott egy jogszabályt, amely megszünteti a Romsilva Országos Erdőgondnokságnak azt a kötelezettségét, amely szerint köteles a visszaszolgáltatott erdőterületet a birtokba helyezést követő 180 napig őrizni. Ennek költségeit eddig az államkassza fedezte – olvasható a kormány közleményében. A hivatalos közlemény szerint az erdészeti törvénykönyv kimondja, hogy az erdő őrzése a birtokba helyezés pillanatától a tulajdonos kötelessége. (ErdélyFm)