Termékbemutatón jártunk
A baróti művelődési ház udvarán egy idegen, öltönyös fiatalember terel be egyik mellékbejáraton a nagyterembe. Szinte közvetlenül az ajtó mellett felállított „irodánál” – az asztalon laptop, néhány elektronikai mütyür, nyomtató és papírok – elkérik a meghívót, nevünket felírják egy lapra, egyik ujjbegyünkre rábiggyesztenek egy apró, leginkább ruhacsíptetőre emlékeztető valamit, majd jó nagy számokkal felírják a véroxigénszint és a pulzus frissen mért eredményét. A fiatalember nagynak találja a 97-es eredményt, de nyomban magyarázatot is ad: talán azért ilyen magas, „mert nagyon sietett, hogy idejében ideérjen”.
Következő lépésként a nadrágot térdig, ingünket könyökig feltűrve kell egy leginkább kis videokamerához hasonló gép – mint utóbb kiderül, hőkamera – elé állnunk. Jelzik, kicsit jobbra helyezkedjünk, kezünket tegyük fel úgy, mint a magukat megadó katonák, valamit állítgatnak a gépen, s tíz másodperc sem telik el, amikor szólnak, vége az állapotfelmérésnek, jöhet a következő. A mintegy harminc résztvevő zöme a hatvanadik és hetvenedik életévén is túl van. Beszélgetésre nincs túl sok idő, mert egy energikus ötvenes férfi ragadja magához a szót. Röpke üdvözlőbeszédet követően átadja a szót fiatalabb, általa tanár úrnak szólított kollégájának. Ő röviden bemutatkozik, mint mondotta, ketten magyarországiak, ketten székelyudvarhelyiek, majd rátér a lényegre, bő háromórás előadásának tárgyára.
Mondandóját általánosságokkal kezdte: napi tevékenységünk során rengeteg betegségnek vagyunk kitéve, ha pedig bekövetkezik a baj, gyógyszerekkel próbálunk javítani helyzetünkön. Igen ám, de az orvosságok nem kíméletesek, mellékhatásaik is vannak, azok elleni védelemként további készítményeket szedünk, így könnyen megtörténhet, egy banálisabb betegségre is nyolc-kilenc pasztillát veszünk be. Az előadó „csípőből” sorolta a betegségeket s az arra használatos gyógyíreket, néha-néha pedig arra kérte a „fiatalembereket” – valamiért következetesen így szólította a hetvenen túli bácsikat is –, emeljék fel kezüket, ha kijelentéseivel egyetértenek. Szavai megerősítéseként képeket és rajzokat mutatott, amelyeken világhírű tudósok a betegségek megelőzésének fontosságáról származó gondolatai köszöntek vissza, egy híradórészletből kivágott képsoron Zacher Gábor toxikológus tűnt fel, ábrák segítségével magyarázott a vérről, összetételéről, képződéséről, a keringésről és az annak sérülése esetén jelentkező esetleges betegségekről.
Az előadó fejtegetése alapján minden betegség alapja a rossz vérkeringés és a vér besűrűsödése. Ha felborul szervezetünk egyensúlya, nyomban megjelennek a betegségek, mi pedig – hamisan – gyógyszerekkel próbálunk fellépni ellenük. Ez azért rossz – magyarázta –, mert nem ad megoldást. Történt már olyan, hogy a gyógyszerek hatására valaki teljesen felépült egy szívinfarktusból, vagy visszanőtt a betegség miatt levágott lába? Ugye, hogy nem? – tette fel a kérdést. Szerinte  megoldás, ha a pulzáló mágnesterápia segítségével a szervezet számára olyan környezetet teremtünk, amely beindíthatja az öngyógyító folyamatot. A terápia hatására regenerálódik szervezetünk, immunrendszerünk megerősödik, javul közérzetünk, vérünk oxigénszállító képessége nő, azaz összességében elmondható, a legtöbb betegség teljesen vagy legalább részlegesen gyógyítható. Hogy milyen esetekben hatásos a pulzáló mágnesterápia? Szinte mindenikben: magas vérnyomás, szívinfarktus, trombózis, visszér, agyvérzés, csontritkulás, ízületi panaszok, porckopás, reuma, nyaki fájdalom, gerincproblémák, depresszió, migrén, fülzúgás, sőt, sclerosis multiplex, időskori elbutulás, Alzheimer- és Parkinson-kór esetén is! Azért a pulzáló mágnesterápia nem mindenható megoldás – mondotta az előadó –, s hangsúlyozta a fizioterápia és a gyógynövények hatását is. Hogy szavait nyomatékosítsa, filmet mutatott be, amelyen megszólalt a világhírűnek mondott, bolgár származású amerikai Marko S. Markov egyetemi oktató, a magyar származású, Düsseldorfban élő dr. Andrea Reupke (állítólag azért kellett elhagynia Magyarországot, mert a nyolcvanas évek végén a mágnesterápia mellett tette le a garast, amiért „a szakma elüldözte”), Sandra Sándor orvos-ezredes, a Honvédkórház Reumatológia és Fizioterápia Szakrendelés vezető főorvosa és több asszisztens.
Kedvezményt ajánlottak
A háromórás felszólalást követően fekhettek rá a résztvevők az előzetesen felállított ágyakra, s próbálhatták ki a különleges matrac segítségével a pulzáló mágnesterápiát; egyvalaki volt kedvezményezett, aki krónikus nyakfájdalma enyhítésére nyakába karikát kapott, s nem öt percet használhatta, hanem negyedórán át. A kezeléssel párhuzamosan az előadó arra hívta fel a résztvevők figyelmét, a drága, orvosi felszerelésként számontartott – ezt többször is nyomatékosították –, valójában 3150 euróba kerülő matracot és a gépet nem tudják mindenki számára kedvezményesen biztosítani, a jelenlevők közül csak hárman-négyen, talán öten kaphatják meg. A kedvezményt azért tudják megadni, mert a különbözetet Németországból fedezik, ezért cserébe csak annyit kérnek, időközönként számoljanak be tapasztalataikról. Ők vállalják a gépek ingyenes üzembe helyezését, beállításait, három alkalommal díjmentesen alakítják a megváltozott körülményekhez (lehet, még valamelyik családtag vagy barát is használni kívánja a gépet, vagy éppen állapotunk javul annyira, hogy gyengébb kezelés is elég lesz), telefonon és elektronikus levélben pedig korlátozás nélkül állnak ügyfeleik rendelkezésére tanácsadással. A felszerelés árát még ekkor sem árulta el, helyette egy nagy ív papíron mindenki számára jól látható számítást végzett.
Sokan egy doboz cigarettára naponta tizenöt lejt költenek, így valószínű, az egészségükért tenni akarók sem sajnálják majd ezt az összeget. Igen ám, de ha férj-feleség dönt a kezelés igénybevételéről, az már harminc lej naponta, havonta kilencszáz lej, évente pedig közel tizenegyezer lej, s ha komolyan és hosszasan végezné a terápiát, akkor akár huszonkétezer lejt is kóstálhat, ami mindenkinek számottevő kiadást jelentene. Ezzel szemben, amit ők kínálnak, alig teszi ki félévi kezelés árát: potom 5990 lejbe kerül, s akár részletekben is fizethető. Elismeri, ez sem kevés, de okfejtése szerint megtérül, hiszen felszerelésüket használva idővel lemondhatnak a jelenlegi, akár havi több száz lejbe is kerülő gyógyszeradagjuk zöméről – a nyolc-kilenc helyett alig egy-kettőt kell majd szedniük –, és ezzel rengeteget spórolhatnak. Kérdésére, hogy hányan szeretnének a matrachoz és a géphez hozzájutni, öt kéz lendült a magasba. Ők színes, magas fényezésű papírra nyomtatott ismertetőket és szórólapokat tartalmazó kis ügycsomót vehettek át, s az előadás elején elvégzett hőkamerás vizsgálat négyszemközti kielemzésekor is előrekerültek, majd átirányították őket „az irodába” szerződéskötésre. Várakozás közben egy idősebb házaspár közölte, meggondolták magukat, inkább nem élnének a felkínált lehetőséggel, de meggyőzték őket: ne most lépjenek vissza, hanem csak a kielemzés után. Miközben a többórás ülés után pihenésképp a művelődési ház udvarán sétálgattunk, arra lettünk figyelmesek, a házaspár kezében ott vannak a papírok. Amikor rákérdeztünk, miért nem álltak el a vásárlástól,  azt felelték, mivel komoly problémákkal küszködnek, mégis megpróbálják.
Hat egyáltalán valamire?
Az Origo internetes portál 2014 októberében járt az Elixor „gyártói nyílt napján”, s közölt cikket Egy fura egészségügyi program kulisszatitkai címmel. Koncz Tamás újságíró hozzánk hasonló előadáson vett részt, majd néhány orvost szólaltatott meg. Egy kardiológus szakorvos a magnetoterápiát blöffnek nevezte, egy érsebész arról számolt be, a Semmelweis Egyetem érsebészeti klinikáján maga is részt vett egy teszten, ahol a magnetoterápia érhálózatra gyakorolt hatását ellenőrizték, ám az nem hozott kimutatható eredményt. Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője, Thuróczy György szerint bár a magnetoterápiának nagy irodalma van, de hatásmechanizmusáról alig találni releváns bizonyító erejű közleményt, olyan klinikai vizsgálatról pedig nem tud, amely ténylegesen igazolná feltételezett hatásait. Az anyaországi újságíró az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól megtudta, az Elixor egyik terméke, az Elixor Divine készülék forgalmazását felfüggesztették, reklámozását megtiltották.
Romániában kicsit később, 2014 decemberében közölt cikket a Viaţa Medicală című szaklap: Alexandra Nistoroiu Escrocherii medicale cu saltele magnetice (Szélhámosság mágneses matracokkal) című írását. A termékek romániai forgalmazójától kértek szakirodalmat, de mind­össze a Minnesotai Egyetemen készített, a pulzáló mágnesterápiáról szóló, de az orvosi kezelésben való hasznáról egyetlen szót sem tartalmazó disszertációt s egy kolozsvári doktorandusz dolgozatát küldték el, a terméket népszerűsítő orvosok pedig néha filmbeli önmaguknak ellentmondva nyilatkoztak az újságírónak. A matrac és a gép dobozán partnerként feltüntetett intézmények logóit is önkényesen használták a gyártók: a nemzetközi intézmények vezetői elhatárolódtak a gyártóval való mindennemű partnerségtől.
Csodamatracok helyett orvosokat keressünk
A magnetoterápiának van tudományos alapja, kórházaink végeznek is ezen alapuló, az egészségügyi pénztár által fedezett kezeléseket, ám mindennek ellenére Nicoleta Beşchea, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház fizioterápiás és balneológiai szakorvosa nem javasolja, hogy bárki is komoly összeget adjon ki a „csodamatracokért”. A matracról csak betegeitől halott, de kétli, hogy az tényleg annyira hatékony lenne, mint mondják. A szakorvos megkérdőjelezi azt is, hogy az egészségügyi minisztérium valamilyen szinten elismerte volna orvosi eszközként: ha valóban az lenne, nem valószínű, hogy otthoni környezetben, nem szakemberek is működtetni tudnák. „Nem azt mondom, hogy a matracok káros hatást fejtenek ki, vagy hogy teljesen haszontalanok az ilyen eszközök – akár az is lehetséges, hogy néhány beteg állapotában tüneti javulást hoznak –, de biztos, hogy nem gyógyítják meg a szenvedőket. A betegeknek csak azt tudom javasolni, a csodamatracok vásárlása helyett kórházakat és szakembereket keressenek fel panaszaikkal; olyanokat, akik személyre szabott kezeléseket tudnak felírni” – mondotta Nicoleta Beşchea.
Elállhatunk a vásárlástól?
A román szaklapban megjelent cikk kitért az ilyesfajta termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályok hiányosságaira is, s mint írták, homályosak a rendelkezések, igencsak sok még a tennivaló, hogy érdemben és hatékonyan fel tudjanak lépni ellenük. Azt megjegyezték, a fogyasztóvédelemhez jó eséllyel fordulhatnak a magukat átverve érzők: a segítséget kérők zömének igazat adtak.
Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője azt mondta, a pulzáló mágneses terápiát kínáló matracok miatt még nem érkezett hozzájuk bejelentés, de ha valaki úgy érzi, átverték, tegye meg, mindenben segítik. A hivatal munkatársai a barótihoz hasonló „bemutató” esetében viszont már végeztek kivizsgálást. Egy, a megyeszékhelyen bejegyzett, de tevékenységét Bukarestben kifejtő cég telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot zömében idős emberekkel, s ígért nekik mindenféle egészségügyi gondjaikat megoldó gépet és felszerelést. A tíz panaszos ügyét, hogy a cég bejegyzési helyén eljáró tisztségviselők ellenőrizzék, a fővárosból átirányították Sepsiszentgyörgyre. A cég vezetőjét beidézték, de különböző okokra hivatkozva folyamatosan halogatta a megjelenést, majd a cég székhelyét átköltöztette Bukarestbe. Ezzel kikerült a hatáskörükből, az eljárást már nem ők végzik, de minden hasonló szélhámossággal tetten értnek számítania kell arra, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal szigorúan fellép ellenük – mondotta.