Sokan sokkot kaptak, sokallják a titkosszolgálatok és megfigyeltek számát, pedig a meglévőkön kívül akár még más titkosszolgálatokat is létre lehetne hozni, hogy a hír- és pletyka(be)szerzési tevékenység még hatékonyabb legyen. Az aktív és hozzáértő munka eredményeként nem csoda, hogy olyan sok magas tisztséget viselő személyiség ellen sikerült bűnvádi eljárást kezdeményezni. Ha nemcsak 2010-ben kezdik szorgalmasan figyelni őket, hanem már 2000-től, és rögtön le is leplezik, ha netán rossz fát tesznek a tűzre, sokkal kevesebb turpisságra került volna sor és derült volna fény.
A parlamentnek, az elnöki hivatalnak és igazságszolgáltatásnak külön-külön titkosszolgálata kellene hogy legyen, hogy az országban folyó összes tevékenységet érdemben és titokban követni lehessen. Mindenki mindenkit megfigyelne, kialakulna egyfajta egyensúly a hatalmi ágak között, nem mint most, amikor – a politikusok szerint – csak a korrupcióellenes ügyészség és annak szeme és füle, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) uralja a terepet, a politikát és így őket. Jó lenne, ha a pártoknak is lenne külön-külön titkosszolgálata, mert akkor ők is gyűjthetnének kompromittáló anyagokat más szolgálatok tagjainak viselt dolgairól, amit alkalomadtán egész jól fel tudnának használni. De hírszerző egységeket lehetne létrehozni a magyar veszély elhárítására és a székely terrorizmus megakadályozása érdekében is.
Nem lenne szabad titkosszolgálatokat megszüntetni, mint ahogy történt 2006-ban az igazságügyi tárca saját Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálatával (SIPA), aminek most látjuk kárát, és amelynek összekapart anyagaival, az általa megszerzett dugi információkkal mindmáig zsarolhatják a régebbi bírákat. Ha nem szüntetik meg, most is hangyaszorgalommal gyűjtögetné az információkat, és fel sem tevődne, mint most, hogy feloldják a begyűjtött anyagok titkosítását, amelyeket esetleg hatékonyan fel lehetne továbbra is használni újabb igazságosztók titkos fenyegetésére. Jelenleg azt keresik, hogy kik jártak annak bezárt archívumában, és milyen aktákat semmisítettek meg, esetleg loptak ki, másoltak le, amelyeket majd valaki nyilvánosságra hozhat. Volt olyan bizottság is, amelynek egyik tagja az RHSZ tisztségviselője, aki csak azért ment a szigorúan titkos irattárba, hogy kicseréljen egy villanyégőt. A felleltározatlan iratok szerencsére nem árulják el, hogy lemásolták-e vagy éppen a mellettük levőt ellopták-e.
Most utólag Románia egyik legnagyobb gondja kideríteni, hogy a nyolc évvel ezelőtti elnökválasztáson történt-e olyan esemény vagy csalás, amelynek következtében Mircea Geoană csak egy éjszakán át ünnepelhette, hogy Románia elnöke. Végül mégsem ő, hanem Traian Băsescu lett a vezér. Jelenleg egy parlamenti bizottság azon rágódik, hogy a választások sötét éjszakáján, a volt belügyminiszter ünnepi vacsoráján résztvevő Románia főügyésze, a titkosszolgálat (RHSZ) vezetői és még néhány magas rangú személyiség mit tett azért, hogy a szavazás eredményén változtasson, és Băsescut hozza ki elnöknek. És itt mutatkozik meg a titkosszolgálati munka elégtelensége. Ha Geoanănak lettek volna kémjei, rögtön leleplezhetné saját megfúratását. Elő tudná venni a titkos vacsorai csámcsogásról készült hangfelvételét, és most nem kellene az ott történtek után ásni, mindenkit vallatni és vádolni. Az akkor nyertes elnök Băsescu is megmondta, ha kiderül, hogy ő törvénytelenül lett elnök, szegény Iohannis mehet haza Szebenbe, átadva helyét a vesztesnek kihozott Mircea Geoa­nănak, hogy le tudja tölteni tőle elorzott mandátumát.
De azzal is fenyegetőzik, hogy ebben az estben – mivel ő nem hivatalosan töltötte be az elnöki tisztséget – indulhat még egy mandátumért.