A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1867-es kiegyezés 150. évfordulójára 20 ezer forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapesten.
Az érme átmérője különlegesen nagy, 52,2 milliméter, tervezési újdonságnak számít a visszahajló belső perem is. Az előlapon ovális medálalakba komponálva a haza bölcse, Deák Ferenc, míg a hátlapon I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja látható – mondta el Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója. Hozzáfűzte: az ezüst mellett egy színesfém-változat is forgalomba kerül kétezer forintos névértéken. Mindkét emlékérméből ötezer példányt bocsátanak ki, az ezüstből tükörfényes, a réz- és nikkelötvözetből készült változatból pedig selyemfényes kivitelben. Az emlékérméket Kósa István, az MNB tavaly nyugdíjba vonult fővédnöke tervezte.
Az 1867-es kiegyezés szinte párhuzam nélküli eredményeket hozott a magyar történelemben, fontos, hogy erre a történettudomány világán kívül is emlékezzünk – hangsúlyozta Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Az emlékérmek fontos részét képezik a legújabb kori magyar történelmi emlékezetnek. Mint fogalmazott, a magyar történetszemléletben két nagy hagyomány figyelhető meg, az egyik a nemesség hagyománya, amely Buda 1541-es elestétől 1848-ig szabadságharcok soraként értelmezi a magyar történelmet. A másik, gyakran elfelejtett hagyomány szerint az 1711-es szatmári békétől kezdve 50-60 évenként olyan kiegyezések követték egymást a magyarság és a Habsburg-dinasztia viszonyában, amelyek mindig fellendüléshez vezettek – fűzte hozzá Varga Benedek, aki szerint ezeknek a megegyezéseknek a sorából is kiemelkedik az 1867-es.
Az 1867-es kiegyezésről a mai napig megy a vita, amely mindig visszatér Kossuth Lajos kritikájára, aki híres Cassandra-levelében elszakadt az adott történelmi pillanattól, és egy mélyebb, átfogó összefüggésre hívta fel a figyelmet: sosem szabad olyan helyzetbe kormányozni a nemzetet, amely kiveszi kezéből a lehetőséget jövője alakítására – mondta Csorba László történész, az emlékérme tematikai szakértője. Kossuth ugyanis úgy látta, kora alapvető eleme a törekvés a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Mivel a kiegyezés kizárja a többi nemzetet a birodalom vezetéséből, szükségképpen a Habsburg-állam széthullásához fog vezetni. Magyarország pedig ekkor egyedül marad az ellenséges nemzetek körében – idézte fel az 1848–49-es szabadságharc vezető politikusának gondolatait Csorba László.
Tóth Csaba történész a kiegyezést követő koronázási szertartásra megjelent emlékérmékről, köztük a nagy méretű arany felajánlási érmékről beszélt. Utóbbiakat négy példányban készítették el, a hagyománytól eltérően a latin mellett magyar nyelvű feliratok is megjelentek rajtuk.
