45. Hogy kell az ISTENnel szólani?
Úgy, mintha az emberek hallgatnák, az emberekkel pedig úgy kell élni, mintha az ISTEN látná.
58. Hol vagyon a földnek közepe?
A pogányok Delfisben tartották, melyet onnan próbáltak, mivel két sast elbocsátván egyszersmind egyiket napkeleten, a másikat napnyugoton, Delfisnél találkoztak egybe. A zsidók Jérusálemben tartották. De a kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz.
81. Miről mondták azt: reggel négy lábon jár, azután hármon, délben kettőn, délután ismét hármon, késő estve négyen?
Értették az embert, aki kezén-lábán kezd járni elsőben; azután egyik kezével is támasztja magát; emberkort érvén két lábon jár; ha vénhedni kezd, támogatja magát a pálcával; igen elvénhedvén a két láb mellé két istápot vészen, s akképpen megyen.
83. Melyik tagja embernek leggonoszabb?
A nyelv, amely inkább megsebesít, mint az éles fegyver; méreg vagyon alatta, s igen könnyen megvészt. Hármas fegyver a rágalmazónak nyelve, amely megsebesíti a szólót, hallgatót, és akiről szól. A rágalmazóknak a nyelvin ül az ördög, a hallgatónak a fülin, aki reá hagyja, annak a szívén.
84. Miért nevezték a nyelvet elme címerének?
Mert a szív a nyelv által megesmérettetik. A szív tárház, rakott ház, a nyelv kolcsár, kisáfárolja, ami benne vagyon. A szív forrás: a nyelv csorgó, ami benne vagyon, azon kicsoronkál a piacra.
86. Micsoda tagja az embernek a drágább?
A szeme; amely kicsiny, s mégis magában szedvén a dolgoknak képjeit, nagy dolgokat lát. (…)
87. Kinek vagyon jó füle?
Aki örömest meghallgatja az hasznos dolgokat, eszesen megválasztja a meghallottakat; s amelyeket megértett, véghezviszi.
88. Ki a nagy szívű ember?
Aki a bosszúságtételt elhallgatja, a szidalmazásokra pedig sem füle, sem nyelve nincsen.
181. Micsoda az embernek legnehezebb munkája?
Hogy magát megesmérje; az ember magának feneketlen mélység, amelyet soha ki nem tanul. Mert mint a szem mást néz, de magát nem látja, úgy az elme is egyebet megtanul, de magát nem tudja: a nagy hegyeket, völgyeket az emberek vizsgálják, csudálják, de magokat nem vizsgálják s nem is csudálják. Aki magát megesméri, az a nagy filozófus. Az idvességnek is legelső lépcsője ez: Nosce te ipsum. Esmérd meg magadat.
185. Mitől kell az embernek őrizkedni?
(1) A szerelmesnek buzgó indulatjoktól, (2) a katonáknak ragadozásoktól, (3) a nótáriusoknak pennájoktól, (4) a prókátoroknak praktikájoktól, (5) a papoknak alamizsnájoktól, (6) a kereskedőknek kölcsönadásoktól. Ellenben jó felestököt enni a komisszáriusokkal, ebédet az gárdiánokkal, vacsorát a prókátorokkal.
195. Mit nem lehet eltitkolni?
A szeretetet, tüzet, fájdalmat, hurutot, csizmába esett kövecskét, a zsákban lévő vasszeget.
196. Mit nem kell másnak javallani?
A házasságot, a tengeren való hajókázást, a katonaságot, mert mindezeknek kimenetelek bizonytalan.
205. Mi igen nehéz dolog?
Elhallgatni azt, amit nem kellene kimondani. Kimondani ellenben azt, amit nem kellene elhallgatni.
218. Micsoda munkától lehet irtózni?
Melynek kezdete irigység; gyakorlása fáradság; vége gyűlölség.
233. Hogy szokott járni az haragos ember?
Mint a medve, akit megmarván egy méhecske, megharagudott, és egyben akarta rontani a méhkosárt; de reá rohanván a méhek, elszaladott, és azt mondotta: jobb lészen vala egynek a marását elszenvedni, mint haragoskodásommal ilyen sokat magamra támasztani.
245. Micsodás a jó beszéd?
Mint a drága kenetnek jó illatja. Ha rosszul vagy, megéleszt, és gyógyít, ha jól vagy, gyönyörködtet s megvidámít.
254. Hol veszedelmes a bátorság?
Ahol nincsen erő hozzá.
292. Ki a kényes?
Aki a rózsából vetett ágyban is azon panaszolt, hogy fáj az oldala az ágynak keménysége miatt. Vagynak, akiknek kedveket nem lehet találni semmivel.
302. Ki a boldogtalan ember?
1. Aki mit tud, másnak nem taníthatja. 2. Aki amit tanít, maga nem cselekeszi. 3. Aki amit nem tud, mástól meg nem kérdi.
307. Mi szokott lenni ártalmas?
Az haladék; a jó alkalmatosságnak elmúlatása: mert az idő az éretlen gyümölcsöt megérleli; de az értet megrothasztja.
310. Meddig szerencsés az ember?
Míg irigyei találtatnak. De mikor az irigyeid megszüntenek, tudd meg, hogy rosszul vagyon állapotod.
316. A barátság hol állandó?
Az egyenlők között. A ruhafejérítőt a szénégető hívta, hogy véle lakjék egy szálláson, és így könnyebben élhetnek, de azt felelte: én azt nem cselekedhetem, mert amit én megfejérítenék, azt te olyanná tennéd, mint a szén: Sume tibi parem, azaz: egyenlő társat válassz magadhoz.
327. Hogy kell barátoddal élned?
Úgy, mint akiről szüntelen meg kell gondolnod, hogy lehet még ellenséged.
386. Hogy jár az idő?
Mint a gólya: senki sem veszi észre, mikor el akar menni, hanem hogy elment; hogy haza akar jőni, hanem hogy eljött. Úgy az ifjúság idejét nem tudod, mikor telik el, hanem hogy eltölt; a vénség idejét, hogy elő akar jőni, hanem hogy előjött.
409. A cselekedhetésnek mi a lelke?
Az alkalmatosság. Ez ugyan édesanyja a következő cselekedeteknek. Vigyázó ember az, aki az elsiető alkalmatosság után leselkedik. Az alkalmatosság keréken áll, mint állhatatlan, szárnyas a lába, mert hirtelen elrepül, orcája hajával bé vagyon fedve, hogy meg ne esmérjék, hátul kopasz, hogy mikor fut, meg ne ragadhassák. Utána jár a bánat, amely következik az alkalmatossággal való nem élésből.
412. Mire kell embernek vigyázni?
Nemcsak a jelenvaló haszonra, hanem jövendőre is, azt tanítja a költött beszéd; mely szerént az egerek elunván a magos tölgyfára a makkért mindenkor felhágni, elvégezték vala, hogy rágják el a tövét, és döjtsék le, de egy közülök így szóla: ha elveszesztjük azt, aki minket táplál, hát jövendőben miből élünk?
427. A gazdagságnak mi a rozsdája?
A kevélység. Nehéz dolog, hogy a gazdagság kevélységet ne szüljön. Vedd el a gazdagságot a kevélységtől s ezt amaztól, s úgy lészen valóságos jó a gazdagság.
432. Mi az, ami igen kicsiny, s mégis sokkal sem telik meg?
Az az embernek szíve, amely csak annyi, hogy egy kánya jól nem laknék véle; s mégis az egész világnak minden gazdagsága nem elég arra, hogy ez bételjék vele.
446. Ki a gazdag?
Akinek elég, amije vagyon.
478. Mit használ a tudomány?
Mindeneknek mindent ád: az ifjaknak értelmet, az véneknek vigasztalást, a szegényeknek gazdagságot, a gazdagoknak dicsőséget, gyönyörűséget. Vénségedre ez útiköltséged.
540. A fecskéről mit tanulsz meg?
Ez nyárban az ház körül mulat, de télben elmégyen. A színes jóakarók, mikor jól vagyon dolgod, körülled repdesnek; de ha nyomorúságodnak tele elérkezik, mellőled elrepülnek.
621. Micsoda vagyon több az emberek között?
Orvos. Az emberek mind orvosok akarnak lenni; mindnyájan akarják gyógyítani a mások erőtelenségeiket; de a magáét senki sem.
664. Micsoda az életnek mértéke?
Nem a sok idő, hanem a jó cselekedetekkel teljes napok, melyeket kegyesen töltöttél el, és dicsérnek tégedet holtod után.