Múlt heti anyagunk folytatásaként most a tavalyi, fiatal gazdák támogatására benyújtott pályázatok eredményeit ismertetjük. A fiatal gazda pályázat útján 40, illetve 50 ezer euró támogatást kaphat a gazdaság SO-euró értékétől függően, két részletben: sikeres pályázat esetén a szerződés megkötése után a teljes összeg 75 százalékát, a második részletet pedig legtöbb három év után.
A saját vagy bérelt, illetve valamely személytől átvett gazdaságnak legalább 12 000 SO-euró értékkel kell rendelkeznie. Ennél az intézkedésnél a legfontosabb feltétel a terméseladás, a pályázó fiatal gazdának vállalnia kell, hogy az első részlet 20 százalékának megfelelő értékű terméket ad el legtöbb három év alatt, emellett pedig az üzleti tervben leírt gazdaságkorszerűsítések megvalósítását is. A 20 százalékos termékértékesítés 6000–7000 euró értékű eladást jelent, amit természetesen bizonyítani kell a második részlet igénylésekor. Ha ezt három évnél korábban sikerül megvalósítani, a pályázó a második részlet kifizetésének igénylését hamarabb megteheti, akár a pályázat második évében is.
Sikeres pályázás esetén feltétel lesz, hogy a fiatal gazdálkodó lakhelye abban a községben legyen, ahol az új, saját tulajdonú, átvett vagy bérelt gazdaság be van jegyezve. Ha ez a feltétel nem teljesül a pályázatleadás pillanatában, a fiatalnak lehetősége van, hogy a pályázati szerződés megkötése utáni 9 hónapban kiköltözzön falura. Ugyanakkor a fiatal pályázónak más munkahelye is lehet, feltétel, hogy ez az illető községben vagy a község 75 kilométeres körzetében található városban legyen.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy idén változtattak a fiatal gazda meghatározásán, eddig a pályázat leadása pillanatában 40 év alattinak kellett lennie, most engedélyezték a 41 évet be nem töltött fiatalok pályázását is. Fizikai személyként nem lehet pályázni, engedélyezett fizikai személyként (PFA), egyéni vagy családi vállalkozásként, illetve cégként kell bejegyeztetni a gazdálkodási formát. A mezőgazdasági vállalkozás cégbírósági bejegyzése nem lehet régebbi két évnél, ugyanígy az APIA-s vagy az állategészségügyi nyilvántartásba való vétel sem haladhatja meg a két évet. A kifizetési ügynökséghez a területalapú kérést az új gazdálkodási forma szerint kell letenni, vagy a határidő lejárta utáni gazdaságátvétel esetén bizonyítani kell azt az APIA-s formanyomtatvánnyal, és a gazdaságban levő állatokat ugyanígy át kell íratni az új vállalkozásra.
De térjünk rá a tavalyi év kiértékelésére. A megyei vidékfejlesztési hivatal adatai szerint a megyéből tavaly 44 fiatal pályázott a támogatásra. Ebből 33 pályázatot találtak kifizethetőnek a vidékfejlesztési szakemberek, még három pályázatot az óvás és az újraértékelés folytán, tehát a letett 44 pályázatból 36 részesült pozitív elbírálásban. Azon pályázók, akik elégedetlenek az elbírálással, és az országos rangsorolásban nem kerülnek a kifizethető pályázatok közé, óvást tehetnek le a hivatalos eredmény honlapon történő megjelentetése után 5 napon belül.
A fiatal gazdák megtelepedésére jelenleg is lehet pályázni, egészen július 31-ig. A kiírás május 3-án indult, a pályázható keretösszeg 170 millió euró, ebből 34 millió euróra a fiatal hegyvidékiek külön pályázhatnak. A minimális elérendő pályázati pontszám júniusra a hegyvidéknél 45, a nem hegyvidéken gazdálkodó fiataloknál 55 pont. A keretösszeg közel 3800 fiatal gazda támogatására elegendő. A hétvégi adatok szerint még bőven van pénz, nem hegyvidékről mintegy 1450 pályázatot töltöttek fel az ügynökség számítógépes rendszerébe közel 59 millió euró értékben. Hegyvidéken gazdálkodó fiatalok 95 pályázatot tettek le 3,9 millió euró értékben, vagyis a pályázható 34 milliós összegnek egyelőre csak valamivel több mint egytized részét igényelték.
Hatalmas a versengés a gazdaságok korszerűsítését célzó 4.1-es intézkedésnél, főleg a nem hegyvidéken gazdálkodók esetében. A pályázás itt is május 3-án indult el összesen 185 millió euróval, 79 millió eurót a nem hegyvidéki növénytermesztő farmoknak, 60 milliót a nem hegyvidéki állattenyésztő farmoknak, mindössze 14 milliót a hegyvidéken gazdálkodóknak és 32 millió eurót a családi gazdaságok fejlesztésére különítettek el. A leosztás nem tükrözi a hegyvidéki, hátrányos zóna 37,9 százalékos arányát az ország összterületéhez viszonyítva, ezért egyre több az elégedetlenkedő hang a hegyvidéki gazdálkodók részéről az arányosság betartását illetően. Amíg a nem hegyvidék a növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok korszerűsítésére, létesítésére a pályázható összeg több mint 75 százalékát kapta meg (a 185 millióból 139 millió eurót), addig a hegyvidék a teljes összeg kevesebb mint 8 százalékát ugyanazon két ágazat fejlesztésére (14 millió), holott az állattenyésztés is inkább a hegyvidéken koncentrálódik. Hegyvidéki állattenyésztő a pályázatát csak a hegyvidéknek elkülönített pénzösszegre teheti le.
Legnagyobb a harc a nem hegyvidéki növénytermesztőknél. A 79 millió eurós keretösszegre vasárnap estig körülbelül 900 pályázatot töltöttek fel közel 316 millió euró értékben, tehát az összeg több mint négyszeresére. Ez rekordnak számít, eddig egyetlen kiírási időszakban sem töltöttek fel ennyi pályázatot. A hegyvidékiek is rengeteg pályázatot töltöttek fel a hétvégéig, a 14 millió eurós kiírásra közel 60 pályázat érkezett, amelyek értéke meghaladja a 32 millió eurót, gyakorlatilag a feltöltött pályázatok kifizethető értéke itt is több mint a duplája a kiírt keretösszegnek. Ezzel szemben az állattenyésztő gazdaságok és családi vállalkozások fejlesztésére kiírt összegnek mindössze valamivel több, mint fele fogyott el a hét végéig.
