A régi védjegyben ráadásul a zöld dominál, amely semmiképpen sem tipikusan román szín. És a turisztikai miniszternek igaza van: ha a spanyoloké bika, a hollandoké a tehén, a franciáké kakas, akkor a miénk miért ne lehetne a juh? Ha ezzel sikereket érünk el turistacsalogatásban, akkor ebből okulva az olaszok bizonyosan macskát, a kínaiak kutyát és a magyarok lovat választanának országuk védjegyének. Persze nálunk, szokás szerint, mindig kerül akadékoskodó, mint a volt elnök, Băsescu, aki úgy véli: inkább az ökör lenne jó, amely, ha az országot nem is, de az idegenforgalmi minisztert mindenképp megtestesítené. Hogy a magyarok és szászok is reprezentálva legyenek, akár még egy kiscsikót és egy kecskebakot is be lehetne vinni a jelképbe (pl. a bakkecske vezeti a csikót, amely hátán lovagol a juh).
Lehet, nem is elég csak a meglévő turisztikai szimbólumot lecserélni, mert ahogy egy fecske sem hozza el a tavaszt, egy bárányka sem hozna milliószámra turistát hozzánk, ezért talán még jobb lenne, ha az ország címerét is lecserélnénk az idegenek számára is vonzóbbra, közérthetőbbre, ami még inkább idecsábítaná a külföldi turistákat. A mostani címer amúgy is a régi, 1921-es alapján készült, amelyet egy magyar, Keöpeczi Sebestyén József tervezett. Még a korábbi, szocialista címer is sokkal többet mutatott meg idegenforgalmi látványosságainkból, mint a mostani történelmi, mert volt abban vörös csillag, fenyves erdő, kőolajkút, felkelő nap és hegycsúcsok búzakalász-koszorúban. Ezt, ha 1990 után nem változtatják meg, úgyis érvényét vesztette volna, mert a vörös csillag ugyan már a forradalomkor lehullott, de később aztán fenyveseinket kivágtuk, kőolajunk fogytán, és mint mindent, még a kenyérgabonát is importáljuk, hegycsúcsainkat elborította a szemét. Sajnos, napfényes tengerpartunk, turisztikai objektumainak nagy része is romokban hever.
Lehetne egy, a mostaninál is újabb címert szerkeszteni, csak éppen megtervezésére – ahogy nálunk szokás – fel kellene kérni egy címeres ökröt.
Korábban volt már olyan címerterv-elképzelés, amely szerint egy gombócos fagylalt és egy madár lenne a legjobb, amely azt jelképezte volna, hogy aki nem nyal: repül. Ma már nem így működik az ország, mert a zsírosabb állásokat politikai alapon osztogatják. Inkább egy vedlő kígyót és egy csizmát lehetne beletenni, ami azt jelenti, hogy ha nem vedlesz át egy nyertes politikai párt tagjává, akkor egy csizmát helyeznek el hátsódra, egyszóval állásodból kirúgnak.
De az ilyesmi kizárólag belföldi használatra lenne alkalmas, mivel az csak számunkra érthető. Olyasmivel lehetne idecsalogatni a turistákat, ami ránk jellemző. Például lehetne a címerben mititej és sör, de nem hiányozhatna belőle az ismert meseelem sem: a Drakula-ábrázolás. Az izgalmas helyzeteket kedvelők érdeklődésének felcsigázása végett szerepelne benne egy beszakadt autópálya-szakasz képe vagy egy gödrös útszakaszé. Ugyanakkor egy szem és egy fül, vagy egy hallókészülék és egy távcső, esetleg fényképezőgép titkosszolgálataink szorgalmas munkájának megjelenítéséül. Aztán megmutatkozó eredményét is lehetne két összekattintott bilinccsel szemléltetni. Egy sztetoszkóp és egy könyv is helyet kaphatna az új címerben, ezekkel ide csábíthatjuk a külföldieket gyógyulni és tanulni, mert a mostani nagy fizetésemelések eredményeképpen minőségi ugrás következik mindkét ágazatban, gyógyulni és tanulni is hozzánk fognak özönleni majd a külföldiek.
Románia jelenlegi turisztikai védjegyének jelmondata, Fedezze fel a Kárpátok kertjét! Ezt is ki lehetne cserélni. Elnökünk, Iohannis még azzal a jelmondattal indult harcba az elnökségért, hogy a jól végzett munka országát akarja megvalósítani.
Jobb jelszó lenne például a Jöjjön el hozzánk, nézze meg a ROSSZUL végzett munka Romániáját.